< 2018 >
Január
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Probléma esetén
Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu
Adószám
18704211-1-13
Hírlevél

Kikeleti hóvirág

Galanthus_nivalis

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) az amarilliszfélék családjába tartozó évelő egyszikű. Nemzetségének tudományos nevét a görök „gala” (tej) és az „anthos” (virág) összetételével alkotta Linné.

Előfordulási területe a Pireneusoktól a Kaukázusig terjed. Élőhelyei az elegyes-, szurdok- és ligeterdők. A nyirkos erdők, ligetek, cserjések tápanyagban, humuszban gazdag talajait szereti. Mivel természetes élőhelyein rohamosan fogyatkozik a telhetetlen gyűjtés következtében, így 2005 szeptembere óta védett, eszmei értéke 10000 Ft. Ugyanakkor kedvelt kerti növény, melyet más kontinensekre is betelepítettek.

A kikeleti hóvirág hazánkban egyik a legkorábban virágzó növényfajoknak. Február-márciusban nyitja bókoló virágait. A virág külső lepellevelei hosszabbak, mint a belsők. A két tőállású, szálas, kékeszöld levele 10-20 cm magas, 0,5-1 centiméter széles. Az elvirágzás után néhány héttel leveleik elszáradnak. Kicsiny, fehér magvaikon zsírban és fehérjékben gazdag farkincaszerű (elaioszóma) képződmény van. Ezért gyűjtik és viszik a hangyák (myrmecochoria = hangyák által terjesztett) a fészkükbe a magvakat. Miután az elioszómát megették, akkor a fészek szemetesébe viszik, ahol az ottani tápanyagban dús környezetben csíráznak ki a magvak.

Alkaloidjai közé tartozik a galantamin, a likorin, hemantamin és nartazin. A hagymájából nyert galantamint izomernyedtség ellen használják, továbbá az Alzheimer-kór kezelése során is tapasztalták kedvező hatását.

A hóvirág hagymája tartalmaz lektint vagy más néven agglutinint (GNA = Galanthus nivalis agglutinin) is. A lektin a rovarok bélcsatornájában lévő receptorokhoz (kötőhelyek) kapcsolódva olyan hatásokat vált ki, amelybe azok elpusztulnak. A lektint kódoló örökítő anyag részt (gén) ezért ültették be a burgonyába, létrehozva az egyik első generációs transzgénikus (genetikailag módosított szervezet, GMO) haszonnövényt. Ez a vegyület emlősökben nem okoz változást, gondolták korábban. Azonban Pusztai Árpád – az akkor még Skóciában élő magyar biokémikus, a Skót Királyi Akadémia tagja – vizsgálatai kedvezőtlen immunológiai és szövettani változásokat mutattak ki a GMO-val etetett patkányokban. 1998-ban augusztusában robbant a bomba, amikor a BBC nagy nézettségű „World in Action” műsorában erre felhívta a figyelmet. Bejelentése „If I had the choice I would certainly not eat it… I find it’s very unfair to use our fellow citizens as guinea pigs” [Ha rajtam múlna nem enném meg… Nagyon tisztességtelen, hogy polgártársainkat kísérleti nyulaknak használják.]. A Pusztai-ügy lavinát indított el, s ráírányította a közvélemény figyelmét arra, hogy további alapos, kritikus vizsgálatok nélkül nem szabadna genetikailag módosított élelmiszereket a piacra dobni. De ez már egy másik történet…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.