< 2017 >
Október
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Probléma esetén

Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu

Adószám

18704211-1-13

Hírlevél

Monthly Archives: május 2016

Kerekasztal a Linum Udvar beruházásról

A Civilek Nagykovácsiért Egyesület (CiNkE) kerekasztal beszélgetést kezdeményezett a tervezett Linum Udvar (új CBA) beruházásról az önkormányzat,a beruházó és a CiNkE között. A 2016.05.25-i kerekasztal beszélgetésen a NATE a következőket mondta el:

“Tisztelt Résztvevők!

Környezeti szempontból mind globális, mind lokális szinten kevesebb terhelést jelent, ha egy gyalogszerrel és kerékpárral könnyen elérhető helyre járnak bevásárolni az emberek, mintha autóba ülnek és a környező településeken lévő bevásárlóközpontokba utaznak. Ezzel munkahelyek teremtődnek a faluban és az önkormányzatnak is több adóbevétele lesz.

Ezért a NATE nem ellenzi egy szélesebb választékú, de a jelenlegi terveknél kisebb méretű élelmiszerüzlet felépítését. Ezt megelőzően azonban feltétlenül egy, a vásárlói szokásokat feltáró (hol, mivel jár bevásárolni, hogyan változnak a szokások a házhozszállítási vásárlások kétségtelen terjedésével stb.), reprezentatív felmérést tartunk célszerűnek. Megfontolandónak tartjuk ugyanakkor annak a lehetőségnek a megvizsgálását is, hogy ugyanez a cél nem elérhető-e a jelenlegi CBA üzlet átalakításával. Ez egyben feloldhatja a tervezett, új üzlet által generált forgalomnövekedési és -technikai problémát is, a Kossuth Lajos utca felújítása meg amúgy is elkerülhetetlen.

Ellenzi viszont a tervezett Stop Shop jellegű, a község méreteihez képest túlméretezett beruházást.

 A környezeti hatástanulmányból nem derült ki, hogy a területen nagyszámú nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) nevű bogár él, melynek természetvédelmi értéke 10 000 Ft/példány. Állománynagyságának pontos felméréséről (június közepéig elvégezhető még akár az idén is), valamint az építkezés megkezdése előtti áttelepítésről gondoskodni kell.

Kérjük továbbá, hogy a területen a lehető legnagyobb, valóban hosszú távon fenntartott zöldfelület legyen kialakítva (beleértve a zöldtetőt is), elsősorban honos növényekkel. Kérjük, hogy a település ezen részén állítsák vissza ez eredeti, min 50%-os kötelező zöldfelület arányt, illetve a más részeken érvényes, max. 30%-os beépíthetőséget.

Egyáltalán nem tartjuk elfogadhatónak azonban, hogy az Önkormányzat magas összegért ott irodákat béreljen. Ennek gazdaságossági számításai – ha léteznek egyáltalán – nem nyilvánosak. Az Önkormányzatnak vannak építésre alkalmas ingatlanjai (pl. a postával szemközti épület, amiben tudomásunk szerint zarándokszállást kívánnak kialakítani), s a jelenlegi kamatszintek mellett is minden bizonnyal olcsóbb az adófizetőknek, ha megépül egy önkormányzati tulajdonú, legalább passzív, de inkább egy aktív energiaszintű épület. Ez jól harmonizál a kormányzati törekvésekkel, s tartósan olcsóbbá teszi a hivatal fenntartását, arról nem is beszélve, hogy pozitív mintaként szolgál az építkezést vagy felújítást tervező lakosoknak is. Az önkormányzati hatáskörök folyamatos csökkenése nem teszi szükségessé a tervezett méretű hivatalt, főként, ha figyelembe vesszük, hogy házasságkötésre, testületi ülésekre az Öregiskolában és az Inkubátorházban megfelelő terek állnak rendelkezésre.

Nem tartjuk elfogadhatónak, s tiltakozunk továbbá a beruházással kapcsolatos hivatali eljárás ellen, a népszavazás meghiúsítása ellen.”

A CiNkE által kezdeményezett önkormányzati kerekasztal megbeszélés vágatlan videofelvétele: https://www.youtube.com/watch?v=3GCcZLjSsxM
A NATE képviselőjének hozzászólásai megnézhetők a 29 percnél, az 51 percnél és az 1 óra 58 percnél.
Sajnos az önkormányzat által közzétett szerkesztett video-változat nem tartalmazza a NATE kritikus megjegyzéseit”

CBA beruházás – ahogy a NATE látja

2016-05-05 10.52.11

Nagykovácsi településközpont: mit, hová és miből?

 1. Falu vagy előváros

A főváros nyugati agglomerációs gyűrűjében talán Nagykovácsi az utolsó település, amelyik még ma őrzi a falusias jellegét. Zsáktelepülés átmenő forgalom nélkül. Részben ezért itt jóval később indult meg az a gyors népességnövekedés, ami például Solymár vagy Budakeszi életét már évtizedekkel korábban átalakította. A NATE 2015-ös lakossági felmérése egyértelműen bizonyította, hogy az itt lakók számára a kedvező földrajzi adottságokból következő tiszta levegő, a táj, a csend a legfontosabbak és mindenki attól tart leginkább, hogy a falusi jelleggel együttjáró nyugalom megszűnik és változhat az utcakép. Ezzel együtt azonban tudomásul kell vennünk azt is, hogy az egyre inkább elővárosi jellegű településsé váló Nagykovácsiba beköltöző fiatal és meglehetősen jómódú családok új igényei is befolyásolják a helyi fejlesztési célokat.

2. Üzlet- és irodaház, mint központ?

A településfejlesztési stratégiában központként kijelölt öthektáros területnek több kedvező adottsága is van. Jól kapcsolódik a település növekedésének új irányához, nagyobb részben önkormányzati tulajdonban van és ott épült már meg az óvoda, a bölcsőde. A Templom tér elfogadottsága jól mutatja, hogy kell egy tér ahová az emberek szívesen elmennek, mert ott lehet találkozni, beülni valahová, vagy a kisgyereket  elengedni.

Azonban éppen az elővárosi helyzetből következően, sokkal kevésbé van szükség itt egy újabb bevásárlóközpontra és irodaházra. A befektető számára a megtérülés az elsődleges szempont. Ezért tervezi az egyik épületbe a mai CBA-nál kétszer nagyobb élelmiszer-áruház megépítését, a másikba pedig a Stop-shop mintájára kapcsolódó boltokat (ételbár, drogéria, gyógyszertár, fitness terem, stb.), a harmadikba pedig az irodákat. Ezek nem csak a faluban máshol működő kisebb boltok, kereskedelmi vállalkozások létét, hanem az önkormányzat saját inkubátorházának irodabérletből származó bevételi forrásait is veszélyeztetik.

A bevásárlóközpont egyben meghatározza a még ott lévő többi önkormányzati tulajdonú telken megvalósítható beruházások jellegét is. Az is valószínű, hogy a tervezett uszoda, teniszpályák piaci alapon nem fognak megépülni, más befektetőt pedig a bevásárlóközpont szomszédsága inkább taszítani, mint vonzani fog. Közpark is szerepel a terveken, de képzeljük csak el milyen hangulata lesz egy forró nyári vasárnapon az izzó burkolatú parkoló mellé tervezett parkban sétálni, gyerekkocsit tologatni vagy a játszóteret keresni.

A Linum Udvar tervezett három épülettömbje nyilván meg fog felelni a hatályos építésügyi és környezetvédelmi szabályoknak –  erről nem is helyben döntenek. A részleteken azonban sok múlik. Az egyik kritikus pont a megközelíthetőség, hiszen a terület csak a fő utca felől, két nagyon szűk kanyarral érhető el autóval. A tervezett geotermikus fűtési-hűtési rendszer támogatandó, de egy ilyen nagy légterű épülethez szükséges gépészet esetében kétséges, hogy valóban be tudják tartani zajvédelmi a határértékeket. A „félintenzív” zöldtető terülő cserjéket és fás szárú növényeket ígér. Amint azt a szomszédos önkormányzati épületek példája is bizonyítja, azonban kérdéses, hogy ez a rendszeres gondozást igénylő zöldtető meddig marad meg. A tervek szerint 140 férőhelyes lebetonozott felszíni parkoló foglalja majd el a tízezer négyzetméteres terület mintegy harmadát. Mélygarázs építésére pedig a befektető nyilván nem akar költeni.

Mindezeket a befektetői szándékokat az önkormányzat csak a lakossággal és a civil szervezetekkel együtt lenne képes alakítani. A konkrét döntések meghozatala előtt azonban ezekre az önkormányzati egyeztetésekre nem került sor, sőt a véleménynyilvánító helyi népszavazási kezdeményezést megvétózták.

3. Költözik a hivatal: közpénzből magánhaszon

Az ingatlanfejlesztők nagy ötlete azonban egy biztosan fizető és az épület harmadára igényt tartó bérlő megtalálása volt. Az ismereteink szerint, ha az önkormányzat devizában számolt bruttó EUR 5/m2 áron bérli, vagy akár a telek eladási árát megközelítő értéken (218 millió Ft +ÁFA) megvásárolja a 650 m2-es irodaház tömböt, akkor máris megtérült a telekvásárlás és a majdani bérlőknek már csak az építés költségeit kell megfizetniük.

A polgármesteri hivatal új épületbe költözése már régóta napirenden van. Sokat javított a helyzeten az Öregiskola felújítása és az inkubátorház megépítése, mert ezzel legalább tárgyalók, testületi ülésre vagy házasságkötésre alkalmas reprezentatív termek létrejöttek. Ezek a polgármesteri hivatalhoz térben nagyon közel lévő épületek így gyakorlatilag egy egységet képeznek.

A hivatal elhelyezésére nem feltétlenül kell egy a mainál kétszer nagyobb, kétszintes és az akadálymentesített szolgáltatások biztosításához liftes irodaépület. A lehetséges alternatívákat azonban az önkormányzat nem dolgozta ki, vagy legalábbis eddig ezeket nem ismerhettük meg. Pedig az átépítés-bővítés, egy szerényebb hivatal megépítése más önkormányzati telken, akár a mostani CBA helyén, vagy Remeteszőlős példáját követve ideiglenesen akár konténer irodákba költözve, meggondolandó lenne. Ezen lehetőségek hatásvizsgálatát és költségelemzését el kellene végezni a felelősségteljes döntéshez.

A polgármesteri hivatal bevásárlóközpont mellé költözése százmilliós nagyságrendű és hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget jelent. Ennek következtében tovább halasztódhatnak a falu szerves fejlődéséhez sokkal fontosabb olyan beruházások, mint a főutca megújítása, a járdák vagy a kerékpárutak kiépítése.

4. Informálni és megbeszélni

Egy ilyen fontos kérdésről, mint az új polgármesteri hivatal bérlése zárt képviselőtestületi ülésen dönteni nem csak jogszerűtlen és kevéssé elegáns megoldás, hanem a választók felé kifejezetten sértő is. Ráadásul az előterjesztés szövege nyilvánosságra került. Ez a kiszivárogtatás pedig kérdésessé teszi, hogy például a befektetővel folyó tárgyalás során a vezetés valóban egyenrangú félként képes megjelenni.

Ha nem indul el az erős helyi civil mozgalom, akkor persze még ennyit se tudunk meg erről a nagyberuházásról. Nem elég az elfogadott integrált településfejlesztési stratégiára hivatkozni, itt a döntéssel együtt folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot arról, hogy mi zajlik, mik a távlati szándékok és a rövidtávú célok. Ezeket pedig meg kell vitatni a lakossággal, a helyi civil szervezetekkel, amelyek két választás között is megjelenítik a lakosság véleményét és szándékait.

A párbeszédben és a szakmai egyeztetésekben a NATE mindig is érdekelt volt. Szakembereinkkel és aktivistáinkkal hozzá tudunk járulni az érintettekkel, köztük az önkormányzattal közösen kialakított fejlesztési program sikeres megvalósításához.

Éjjeli nagy pávaszem

Saturnia_pyriÉjjeli nagy pávaszem (Saturnia pyri) a pávaszemes szövők családjába tartozik. Fajaik között vannak a legnagyobb szárnyfelületű rovarok, némelyiküké egy A4-es lapnál is nagyobb.
Az imágók testét sűrű szőrzet fedi. A szárnyak színe barna, sötét, illetve szürkésbarna. A szárnyakon nagy, feltűnő pávaszem van, ami fekete, piros vagy rózsaszín, fehér és barna színű gyűrűkből, illetve foltokból áll. Általában erős ivari kétalakúság jellemzi, a hímek kisebbek, csápjuk négyszeresen fésűfogas (a nőstényeké sokkal egyszerűbb).

Közép-Európa legnagyobb rovarfaja, a nőstény szárny fesztávolsága 11–15 cm, a hímeke kb. 10 cm.

Védett faj, eszmei értéke: 50000 Ft.

A Földközi-tenger mentén, egészen Iránig elterjedt faj. Régebben az intenzív, vegyszeres mezőgazdasági művelési módszerek miatt egyedszáma erősen lecsökkent, napjainkban újra több helyütt kerül szem elé. Egyetlen nemzedéke májusban repül, leginkább a késő éjszakai és kora hajnali időszakban aktív. Az imágókat a mesterséges fény vonzza.

Vöröses petéit a nőstény a tápnövényre helyezi. Kifejlett hernyója eléri a 12 cm-t. Színe zöld, oldalain sárga hullámosvonal fut. Szelvényenként 6, élénk kék, jól fejlett szemölcse van, ezeken néhány szőrszál áll. A tavasz végétől elsősorban gyümölcsfákon, főképpen szilván, körtén, almán és dión él, s ezek törzsén és ágain szövi augusztusban barna, szürkésbarna, kemény gubóját. Ez rejti a bábot. Báb alakban telel át, s ez a nyugalmi állapot akár több éven át is tart.

Nagyezerjófű

Dictamnus_albus

A nagyezerjófű (Dictamnus albus) a rutafélék (Rutaceae) családjának egyetlen magyarországi képviselője. E családba mintegy 1600 faj tartozik, melyek egyetlen őshonos magyarországi képviselője a nagyezerjófű. A család legközismertebb képviselői a citrusfélék (pl. citrom, narancs, grapefruit, mandarin stb.).

A nagyezerjófű Közép- és Dél-Európában, valamint Kis-Ázsiában honos. Élőhelyei főként meszes, sekélytalajú, száraz, napos tölgyesek és bokorerdők szegélye. A Budai-hegységben és Pilisben egyáltalán nem ritka.
Fél-egy méter magas évelő, gyöktörzses, erőteljes szárú, de lágyszárú növény. Levelei páratlanul szárnyaltak, 5-11 bőrszerűen merev, finoman fűrészes szélű levélkéből állnak. Egyik népi nevük, a kőrislevelű-ezerjófű, eredete a kőrisfa összetett levelére emlékeztető mivoltára utal. A levelek áttetszően pontozottak, ezek az olajtartók, melyekben illóolajokat halmoz fel a növény. Májusban második felében és június elején virágzik. A szár végén lévő látványos fürtvirágzatának virágai a halványlilától fehérig terjedő, sötéten csíkozott, kb. 2 cm hosszú sziromlevelekből állnak. A 4 felső szirom felálló, a többi lecsüngő. Tíz hosszú porzója van. Termésük 5-hasábú tok. A virágzat és a termések erős citrusillatot árasztanak.
Védett, eszmei értéke 5000 Ft. Azonban nemcsak ezért kerülendő begyűjtésük, vagy akár érintésük is, hanem azért, mert a virágzatot és a termést, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrök borítják. Ezek érintése (a fototoxikus reakciót kiváltó furokumarinok miatt) hetek alatt is nehezen gyógyuló hólyagos bőrkiütést okoz. Amúgy sem bölcs dolog rövidnadrágban kirándulni, de ez fokozatosan igaz a nagyezerjófű termőhelyére.
Furokinolin-alkaloidokat (diktamnin, szimmianin, fagarin), furokumarinokat (xantotoxin, auraptén), limonoideket, flavonoidokat, kellemes vanília és citrusillatú, ám gyúlékony illóolajokat tartalmaz.
A népi gyógyászatban egykor sebek kezelésére, belsőleg reuma, köszvény, szív és gyomorbántalmak ellen, menstruációs ciklus megindítására használta a levelet és a gyökeret. A homeopátiában erős menstruációt és fehérfolyást kezelnek vele.