< 2017 >
Október
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Probléma esetén

Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu

Adószám

18704211-1-13

Hírlevél

Monthly Archives: június 2016

„Az élet akkor kezdődik, amikor kertészkedni kezdünk”

– tartja egy kínai közmondás. Különösen igaz ez akkor, ha mérgek nélküli biokertet művelünk. S ha már itt élünk, ezen a gyönyörű helyen, miért ne termeszthetnénk meg kertünkben zöldség szükségletünknek legalább egy részét? Miért ne lehetne kertünk nemcsak szép, de hasznos is? A kert kialakítása hosszú folyamat. Joggal kérdezhetjük, ha eddig nem volt veteményesünk, mit kezdhetünk az idén, hiszen már június van? Még mindig kialakíthatunk magunkat egy kis ágyást, ahova még sok mindent vethetünk. Június első harmadában vethetünk fejes- és kelkáposztát, zöldbabot, karalábét, uborkát egészen a hónap végéig. Egy-két tő paradicsom, cukkini is helyet kaphat. Minden esetben figyeljünk arra, milyen fajtát választunk, vetés előtt olvassuk el, mi van a vetőmagos tasakra írva.

Figyeljük meg, mi terem jól a szomszédságunkban. A település egyes részein különböző a talaj. Egyik helyen sikerül a káposzta, a másikon nem. A paprika például nálunk szinte sehol nem lesz az igazi.

Új ágyások kialakítására számos mód létezik, egyik több, másik kevesebb munkával jár. Készíthetünk emelt ágyást, dombágyást (ezt inkább ősszel javasoljuk), feláshatunk egy darabka gyepet vagy egyszerűen beültethetünk a virágok közé – természetesen elegendő helyet biztosítva a fejlődéshez – néhány tő paradicsomot, színes nyelű mángoldot. Fűszereket cserepekben is nevelhetünk a teraszon, vagy erkélyládákban.

Emelt ágyás készítéséről részletes, képes útmutatót itt találunk: http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=426094

A biokertben használható növényvédőszerek listáját megtaláljuk a Biokontroll kft honlapján (www.biokontroll.hu).

Növényeink akkor lesznek egészségesek, ha a talaj, amiben nőnek, egészséges, élettel teli. A talaj nem élettelen anyag, ami csak arra szolgál, hogy növényeinket megtartsa, hanem rendkívül sok élőlényt tartalmazó, összetett világ. Erről a világról olvashatunk egy izgalmas írást az alábbi linken: http://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/forditasok/70-szvitacs-eszter

Minél kevesebbet bolygatjuk a talajt, annál kevésbé zavarjuk meg a talajéletet. Nálunk azonban kötött a talaj, ezért célszerű időnként ásóvillával fellazítani. Lassabban szárad ki a talaj és a gyomosodást is csökkenthetjük, ha takarjuk (mulcsozzuk) a talajt. Ahol sok a meztelencsiga, ott csak száraz anyagokat használjunk ehhez, pl. szalma, széna, faapríték, fakéreg. Ha nem mulcsozunk, kapáljunk eső vagy öntözés után, amint annyira felszárad, hogy már nem tapad a kapára a nedves föld. Így később fog kiszáradni a talaj, megtakaríthatunk egy öntözést.

Jó kertészkedést kíván a NATE!

A Nagyszénás rejtélyes szociális parazitája

hangyaboglarka

Frissen kikelt szürkés hangyaboglárka hím

A Nagyszénás rejtélyes szociális parazitája – Ahhoz, hogy megértsük miért-e hangzatos cím, meg kell ismerkednünk egy különös életmódot folytató lepkefajjal.

Európában négy hangyaboglárka faj fordul elő, valamennyi védett. A Nagyszénáson élő szürkés hangyaboglárka természetvédelmi értéke 50000 Ft/példány.

 

 

gentiana_cruciata

Szent László-tárnics az encián-félék közé tartozik

Miként oly sok másik lepkefaj hernyói ők is csak egy adott tápnövényen kezdenek táplálkozni. Az imágók (kifejlett lepkék) tojásaikat a tápnövény virágzatába vagy a levelekre helyezik. Ez a növény esetünkben nem más mint a Szent László-tárnics (Gentiana cruciata), amely maga is védett (természetvédelmi értéke 10000 Ft/tő).

szurkes_hangyaboglarka_hernyo

A hernyók testsúlyuk zömét a fészekben érik el

w1_caterpillar_0

A hernyókat a hangyák saját ivadékaiként nevelik

A kikelő hernyók néhány hétig a növényen maradnak és a magkezdeményekkel táplálkoznak. Ezt követően a talajra ereszkednek és megvárják, amíg bizonyos kétbütykös hangyafajok dolgozói megtalálják és adoptálják őket. Az adoptáció ebben az esetben azt jelenti, hogy a hangyák a fészkükbe cipelik a hernyót, s a továbbiakban egy nagyra nőtt hangyalárvának tekintik. Valamennyi élőlény kültakarója az adott fajra jellemző kémiai összetételű. Esetünkben a hernyó bőrén lévő szénhidrátok összetétele nagyon hasonlít a hangyákéhoz – akiknek a kommunikációja főként érintés útján érzékelhető kémiai anyagokon alapszik – ezért lehet a megtévesztés sikeres.

A fészekben a hangyaboglárka hernyók hangyalárvaként viselkednek, s így a dolgozók folyamatosan etetik őket, ezért is hívják őket „kakukk életmódú” fajoknak. Ez az életmód nagyfokú specializáltságot igényel és evolúciós szempontból nagyon fejlett. A hangyaboglárkák más fajai pedig a hangyafészekben ragadozó életmódot folytatnak A táplálkozási stratégiától függetlenül minden hangyaboglárka fajra igaz, hogy a hernyók a hangyafészekben érik el testtömeg-gyarapodásuk 99%-át, itt telelnek át, itt bábozódnak be és innen kelnek ki az új imágók, tehát a lepkék egy-két éves életciklusuk döntő részét a hangyák fészkében töltik. Mivel ezek a lepkék csak a gazdahangya fészkében képesek kifejlődni, ezért életmódjukat obligát mirmekofíliának (hangyákkal együttélés) nevezzük, s ez egyedülálló az európai lepkefajok között. E lepke és gazdahangyája közötti kapcsolatot szociális parazitizmusnak nevezzük, hiszen a hangyák számára egyértelműen hátrányos e hernyók jelenléte a fészekben.

Történetünk főszereplőjének egész élete arról szól, hogy minél jobban beilleszkedjen (kémiai, viselkedési, hangadási szempontból egyaránt) a hangyafészek tagjai közé. Ezt olyan nagy sikerrel teszi, hogy nemcsak hogy nem pusztítják el a hangyák, hanem a hangyafészkek nagyon szigorú szociális hierarchiájában közvetlen a királynő alatt helyezkedik el. Pedig ez a rend nagyon is szigorú, s ha a fészket valami stressz, vagy katasztrófa éri a legértékesebb egyedeket mentik meg legelőbb a dolgozók. Az egyedek „értékét” pedig az határozza meg, hogy a fészek mekkora ráfordítást fektetett bele ebbe az egyedbe. Nyilván a csúcson a királynő áll, hiszen egyedül ő biztosíthatja a fészek túléléshez szükséges szaporulatot. Hierarchiában utána közvetlenül a hernyók, valamint a hangyabábok és a bábozódás előtt lévő idős hangyalárvák állnak, hiszen az ő felnevelésükön munkálkodtak a legtöbbet a dolgozók.

Ichneumon_eumerus

A darázs a hernyóba tojja tojásait

Mégis van egy olyan parazita darázsfaj (Ichneumon eumerus), amely egy képes a hangyaboglárka lárvák szinte tökéletes álcája ellenére is felismerni, hogy melyik hangyafészekben van hernyó. Abba és csakis abba a hangyafészekbe hatol be, egy minutányi időre, amíg az ott élő hernyók testébe tojja tojásait. Igencsak igyekeznie kell, mert a hangyák szinte azonnal érzékelik, megtámadják és nagyon hamar széttépik a behatolót.

Már jól látszanak a lepkebábban kifejlődött parazita darázs körvonalai.

Minden egyes hangyaboglárka fajnak megvan a saját gazdahangya faja, amelynek a fészkében a legnagyobb valószínűséggel nevelődnek ki a hernyók, ráadásul ez a gazdaspecificitás nagy földrajzi változatosságot is mutat. A szürkés hangyaboglárkának egészen más a gazdahangyája Spanyolországban, Belgiumban, Svédországban, míg Dániában és a Kárpát-medencében pedig éppenséggel populációnként változik, hogy a hernyók melyik hangyafaj fészkét parazitálják. A Kárpát-medencében a szürkés hangyaboglárkának két fő hangyagazdája (Myrmica schencki és M. sabuleti) van. Mint valamennyi kétbütykös hangya, fészkeiket ők is a talajban építik.

A hangyaboglárka imágók átlagosan 3–6 napig élnek, a rajzásuk június közepétől július elejéig tart. Mikor a bábokból kikelnek a lepkék akkor azonban már nincs meg az álcájukat adó lárvális bőrük. Ezért is van, hogy a lepkék kora hajnalban kelnek ki a fészekben lévő bábokból, mert a hűvös hajnalokon a hangyák még kevésbé aktívak. A lepkék gyorsan elhagyják a hangyafészket és hosszabb fűszálakra mászva feszítik ki a szárnyukat. A repülési időszak első felében a hímek vannak többen, akik igyekeznek minél több szűz nősténnyel párosodni. A nőstények eddigi tudásunk szerint csupán egyszer párzanak és rögtön utána nekilátnak a tojásrakásnak.

A szürkés hangyaboglárka élőhelyeit leginkább a bozótosodás, beerdősülés veszélyezteti.

Idén nyáron a Nagyszénáson felmérjük a lepke-, a tárnics- és a gazdahangyák-népességet és eloszlását, s ennek alapján tervezzük meg a bokrok és fák ritkítását ahhoz, hogy a ezen védett fajok számára optimális feltételeket megteremtsük. Az eredményekről majd honlapunkon is beszámolunk.