< 2018 >
Január
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Probléma esetén
Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu
Adószám
18704211-1-13
Hírlevél

hangyaboglarka

Frissen kikelt szürkés hangyaboglárka hím

A Nagyszénás rejtélyes szociális parazitája – Ahhoz, hogy megértsük miért-e hangzatos cím, meg kell ismerkednünk egy különös életmódot folytató lepkefajjal.

Európában négy hangyaboglárka faj fordul elő, valamennyi védett. A Nagyszénáson élő szürkés hangyaboglárka természetvédelmi értéke 50000 Ft/példány.

 

 

gentiana_cruciata

Szent László-tárnics az encián-félék közé tartozik

Miként oly sok másik lepkefaj hernyói ők is csak egy adott tápnövényen kezdenek táplálkozni. Az imágók (kifejlett lepkék) tojásaikat a tápnövény virágzatába vagy a levelekre helyezik. Ez a növény esetünkben nem más mint a Szent László-tárnics (Gentiana cruciata), amely maga is védett (természetvédelmi értéke 10000 Ft/tő).

szurkes_hangyaboglarka_hernyo

A hernyók testsúlyuk zömét a fészekben érik el

w1_caterpillar_0

A hernyókat a hangyák saját ivadékaiként nevelik

A kikelő hernyók néhány hétig a növényen maradnak és a magkezdeményekkel táplálkoznak. Ezt követően a talajra ereszkednek és megvárják, amíg bizonyos kétbütykös hangyafajok dolgozói megtalálják és adoptálják őket. Az adoptáció ebben az esetben azt jelenti, hogy a hangyák a fészkükbe cipelik a hernyót, s a továbbiakban egy nagyra nőtt hangyalárvának tekintik. Valamennyi élőlény kültakarója az adott fajra jellemző kémiai összetételű. Esetünkben a hernyó bőrén lévő szénhidrátok összetétele nagyon hasonlít a hangyákéhoz – akiknek a kommunikációja főként érintés útján érzékelhető kémiai anyagokon alapszik – ezért lehet a megtévesztés sikeres.

A fészekben a hangyaboglárka hernyók hangyalárvaként viselkednek, s így a dolgozók folyamatosan etetik őket, ezért is hívják őket „kakukk életmódú” fajoknak. Ez az életmód nagyfokú specializáltságot igényel és evolúciós szempontból nagyon fejlett. A hangyaboglárkák más fajai pedig a hangyafészekben ragadozó életmódot folytatnak A táplálkozási stratégiától függetlenül minden hangyaboglárka fajra igaz, hogy a hernyók a hangyafészekben érik el testtömeg-gyarapodásuk 99%-át, itt telelnek át, itt bábozódnak be és innen kelnek ki az új imágók, tehát a lepkék egy-két éves életciklusuk döntő részét a hangyák fészkében töltik. Mivel ezek a lepkék csak a gazdahangya fészkében képesek kifejlődni, ezért életmódjukat obligát mirmekofíliának (hangyákkal együttélés) nevezzük, s ez egyedülálló az európai lepkefajok között. E lepke és gazdahangyája közötti kapcsolatot szociális parazitizmusnak nevezzük, hiszen a hangyák számára egyértelműen hátrányos e hernyók jelenléte a fészekben.

Történetünk főszereplőjének egész élete arról szól, hogy minél jobban beilleszkedjen (kémiai, viselkedési, hangadási szempontból egyaránt) a hangyafészek tagjai közé. Ezt olyan nagy sikerrel teszi, hogy nemcsak hogy nem pusztítják el a hangyák, hanem a hangyafészkek nagyon szigorú szociális hierarchiájában közvetlen a királynő alatt helyezkedik el. Pedig ez a rend nagyon is szigorú, s ha a fészket valami stressz, vagy katasztrófa éri a legértékesebb egyedeket mentik meg legelőbb a dolgozók. Az egyedek „értékét” pedig az határozza meg, hogy a fészek mekkora ráfordítást fektetett bele ebbe az egyedbe. Nyilván a csúcson a királynő áll, hiszen egyedül ő biztosíthatja a fészek túléléshez szükséges szaporulatot. Hierarchiában utána közvetlenül a hernyók, valamint a hangyabábok és a bábozódás előtt lévő idős hangyalárvák állnak, hiszen az ő felnevelésükön munkálkodtak a legtöbbet a dolgozók.

Ichneumon_eumerus

A darázs a hernyóba tojja tojásait

Mégis van egy olyan parazita darázsfaj (Ichneumon eumerus), amely egy képes a hangyaboglárka lárvák szinte tökéletes álcája ellenére is felismerni, hogy melyik hangyafészekben van hernyó. Abba és csakis abba a hangyafészekbe hatol be, egy minutányi időre, amíg az ott élő hernyók testébe tojja tojásait. Igencsak igyekeznie kell, mert a hangyák szinte azonnal érzékelik, megtámadják és nagyon hamar széttépik a behatolót.

Már jól látszanak a lepkebábban kifejlődött parazita darázs körvonalai.

Minden egyes hangyaboglárka fajnak megvan a saját gazdahangya faja, amelynek a fészkében a legnagyobb valószínűséggel nevelődnek ki a hernyók, ráadásul ez a gazdaspecificitás nagy földrajzi változatosságot is mutat. A szürkés hangyaboglárkának egészen más a gazdahangyája Spanyolországban, Belgiumban, Svédországban, míg Dániában és a Kárpát-medencében pedig éppenséggel populációnként változik, hogy a hernyók melyik hangyafaj fészkét parazitálják. A Kárpát-medencében a szürkés hangyaboglárkának két fő hangyagazdája (Myrmica schencki és M. sabuleti) van. Mint valamennyi kétbütykös hangya, fészkeiket ők is a talajban építik.

A hangyaboglárka imágók átlagosan 3–6 napig élnek, a rajzásuk június közepétől július elejéig tart. Mikor a bábokból kikelnek a lepkék akkor azonban már nincs meg az álcájukat adó lárvális bőrük. Ezért is van, hogy a lepkék kora hajnalban kelnek ki a fészekben lévő bábokból, mert a hűvös hajnalokon a hangyák még kevésbé aktívak. A lepkék gyorsan elhagyják a hangyafészket és hosszabb fűszálakra mászva feszítik ki a szárnyukat. A repülési időszak első felében a hímek vannak többen, akik igyekeznek minél több szűz nősténnyel párosodni. A nőstények eddigi tudásunk szerint csupán egyszer párzanak és rögtön utána nekilátnak a tojásrakásnak.

A szürkés hangyaboglárka élőhelyeit leginkább a bozótosodás, beerdősülés veszélyezteti.

Idén nyáron a Nagyszénáson felmérjük a lepke-, a tárnics- és a gazdahangyák-népességet és eloszlását, s ennek alapján tervezzük meg a bokrok és fák ritkítását ahhoz, hogy a ezen védett fajok számára optimális feltételeket megteremtsük. Az eredményekről majd honlapunkon is beszámolunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.