< 2017 >
Október
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Probléma esetén
Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu
Adószám
18704211-1-13
Hírlevél

„Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség”

Ősszel lelkesen vagy kevésbé lelkesen sokunk ragad gereblyét és szedi össze a lehullott leveleket. Ennek nagyobb része sajnos a Zöldbicske Nonprofit Kft. legkevésbé sem feneketlen bugyraiba kerül. A honlapjukról – adatok, dokumentumok és eszközök menüpontok egyaránt üresek – nem derül ki hová kerül és mi lesz a sorsa. Az azonban nem kétséges, hogy akármi is történik vele, igen nagy az ökológiai lábnyoma. Hiszen ha semmi mást nem veszünk számításba csak a feleslegesen elpöfögtetett üzemanyagot, már csak az is a szükségesnél sokkal több energia elpocsékolását jelenti.

Ugyan mit is csinálhatunk a lehullott levelekkel, hogy csökkentsük Godzilla-méretű ökológia lábnyomunkat. Nekem nagyon bevált, hogy megvárom, amíg a levelek túlnyomó zöme lehullik, s akkor a fűnyíróval, mintegy óriási szecska és porszívó hibriddel gyűjtöm össze a leveleket, s ez a darálék a komposztra kerül. S noha Pelikán József szavaival élve „Én ideológiailag nem vagyok elég képzett”, azt azért tudom, hogy a komposztkészítés egyik legnagyobb trükkje a nitrogén- és a szénvegyületek megfelelő aránya a keverékben. A nyári fűnyírás nyesedékével nagy víz és nitrogén felesleget viszünk be a komposztba. Ha nem keverünk hozzá mást (pl. forgácsot), vagy nem forgatjuk át, bizony be is indul a rothadás (oxigénmentes környezetben zajló bakteriális bomlás). Persze most a tél küszöbén már csak nagyon kevés fű kerül ebbe a lombdarálékba, amelyet a komposztba forgatva csak jót teszünk annak. Tavaszra kiváló minőségű kerti nyersanyagot kapunk. Szomszédok csodájára járnak muskátlijaink és pistikéink burjánzásának. Most elárulom a nagy titkot, a kert sarkában a kerti és konyhai zöldhulladékból készült komposztunk a csoda alapja.

„Csapásokat adunk és csapásokat kapunk”

A kicsik toktermése (enyhén mérgező!) miatt, a nagyobbak pedig formás, terebélyes lombkoronája nyújtotta árnyéka miatt kedvelik a vadgesztenyét. E növénynemzetség mintegy 20 faja az északi mérsékeltövben őshonos. Kilenc fajuk észak-amerikai, a többi pedig eurázsiai (főként kelet-ázsiai). Legismertebb fajának, a közönséges vadgesztenyének (Aesculus hippocastanum), őshazája a Balkánon, a Píndosz-hegységben van. Európában nagyon sokfelé ültetett, kedvelt díszfa. Gyógynövényként is ismert, mivel magja és kérge különféle gyógyhatóanyagokat tartalmaz, s kiegészítő kezelésként használják vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén. Egy másik, a vegyipar termékeinek bűvöletében élők számára kevéssé ismert tulajdonsága, hogy a termés belsejének magas triterpén-szaponin tartalmának köszönhetően kiválóan alkalmas a ruhák tisztítására (praktikus tanácsok innen http://sporolok.blog.hu/2014/10/02/mosas_vadgesztenyevel). Ugyanis a szaponinok felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét, vízzel rázva habzanak. Innen a növénycsalád magyar neve szappanfa-félék.

„Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó.”

Joggal kérdezhetik miért ragadtam tollat, s minek fecsegek itt össze-vissza a vadgesztenyéről és a komposztálásról, s mi a köze mindennek Nagykovácsihoz?

A vadgesztenyelevél-aknázómoly imágói tetszetősek, de nem úgy a lárvák tevékenysége

A vadgesztenyelevél-aknázómoly imágói tetszetősek, de nem úgy a lárvák tevékenysége

Nos a billentyű koptatás oka egy a keskenyszárnyú molyfélék (Gracillariidae) családjába tartozó molylepke faj, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella).Érdekes ennek a hosszú ideje lappangó kártevőnek a története. A vadgesztenyét állítólag a törökök hozták magukkal, s minden bizonnyal igaz ez ennek kártevőjére is. Mivel azonban lepkénk teljes közeli rokonsága észak-amerikai, tehát még a CIA vonal sem zárható ki :-)). Az 1980-as évekig olyannyira nem észlelték, hogy a faj első tudományos leírása is csak 1986-ban jelent meg. A típuspéldányokat – melyek alapján a leírás készült – a makedóniai Ohridi-tó környékén gyűjtötték, innen a tudományos fajnévben az ohridella.

A vadgeszetenyelevél-aknázómoly elképesztő sebességgel hódította meg Európát

A vadgesztenyelevél-aknázómoly elképesztő sebességgel hódította meg Európát

Azóta rohamosan, mintegy 60 km/év sebességgel terjed nyugat és észak felé. Hazánkban először 1993-ban észlelték, de 1997-re már az egész országból kimutatták. Az elmúlt évtizedben pedig már laikusoknak is mindenütt szembeszökő lett a kártételük.

A lepke kb. 5 mm szárnyfesztávú, fehér keresztvonalakkal mintázott barnás-vöröses alapszínű szárnyakkal. A lepkék többnyire a fák törzsén ülnek a nap nagyobb részében. Az elmúlt évek többször előfordult, hogy a Kastély buszmegálló zöld esőbeállóját szinte elborították. A nőstények a levelekre rakják le tojásaikat. A kikelő lárvák a levél bőrszövete alatt élnek és táplálkoznak. Ezt a levélaknázó életmódot számos molylepke, légy és darázs faj folytatja. Fény felé tartva a leveleket jól láthatók a lárvák, illetve azok sötét színű ürüléke. A lárvák ugyanitt bábozódnak.

A levélaknázás következtében kisebb-nagyobb szövethiányos, elhalt foltok keletkeznek levél erei között. A károsodott levelek már a nyáron lehullanak, csökkentve a fotoszintetizáló felületet, emiatt a hajtások növekedése lelassul, a termések száma és súlya csökken, a fák fokozatosan legyengülnek.Vadgesztenyelevél-aknázómoly szinte teljesen le tudja nullázni a fotoszintetizáló levélzetet

A vadgesztenyelevél-aknázómolynak hazánkban három nemzedéke is kifejlődik. Az első nemzedék lepkéi április végén, május elején, a 2. nemzedék júniusban, a 3. nemzedék rajzása pedig júliusban-augusztusban rajzanak. Ez utóbbi nemzedék bábjai a talajra lehullott levelekben telelnek át.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly bábjai a levelekben telelnek át

A vadgesztenyelevél-aknázómoly bábjai a levelekben telelnek át

„Türelem. Kellő időben a kellő csapást!”

A vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen nagyon nehéz védekezni életmódja és az évi több generációja miatt. Mind a mai napig a leghatékonyabb módszer a fertőzöttség jelentős csökkentésére az áttelelő bábok elpusztítása. Ennek előfeltétele, hogy a lehullott leveleket maradéktalanul összegyűjtsük, de nem ám csak úgy ímmel-ámmal, hanem kvantitatíve. A levelek, s így a bábok megsemmisítésének legcélszerűbb módja az elégetésük. Már hallom is az ellenérvet, ne égessünk, annak környezetkárosító hatása miatt. Valóban, én sem lennék az égetés pártján, de tudomásul kell venni, hogy csak a nagy hőmérsékletű (60 °C feletti) komposztálás öli meg a bábokat. Ennek biztosítása házi körülmények között viszont nem egyszerű feladat, nagy odafigyelést és tudást igényel.

A célzott permetezés rovarölő szerekkel, melyeknek környezetkárosító hatásairól hajlandóak vagyunk oly könnyedén megfeledkezni a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatban, szintén elég nagy környezeti kárt okoz. Tudomásul kell venni, hogy fajspecifikus mérgek már pedig nincsenek, bármit is állít a vegyipar, így a permetezésnek sok egyéb nem célzott élőlény is áldozatául esik. A mindent elpusztító frontális támadásban nagyon sokszor éppen a kártevők természetes ellenségei vesznek oda. Ráadásul idővel szinte minden ilyen szerről kiderül, hogy nem bomlik le, felhalmozódik a talajban, ezenkívül rákkeltő, fejlődési rendellenességeket okoz stb. nem is sorolom tovább… Maga a permetezés csak fiatal, kisebb méretű fák esetében végezhető igazán hatékonyan. Gondoljanak arra, hogy például a temető hatalmas vadgesztenye fáit milyen nehéz úgy lepermetezni, hogy minden részére elegendő permetlé jusson, de egy cseppnyivel se több. Arról nem is beszélve, hogy ezt minden generáció esetében, tehát legalább háromszor meg kellene ismételni évente.

„Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!”

A feromon, illékony, többnyire egyszerű alkoholvegyületeknek a megfelelő arányú keveréke(!), melyet a nőstények bocsátanak ki, annak érdekében, hogy a másik szex rájuk találhasson. Alapjába véve ez a koktél valóban többé-kevésbé fajspecifikus. Ezen alapul a biológiai növényvédelem egyik valóban környezetkímélő csodafegyvere, a feromoncsapda. Ez lényegét tekintve nem más, mint egy levegőre nem szilárduló ragasztóval bekent felület, többnyire papír, ami mellett az adott faj feromonját tartalmazó hordozót helyeznek el. Az illat odavonzza a párosodni vágyó hímeket, akik viszont beleragadnak a ragacsba, s ott elpusztulnak. A populációkban a kritikus méretre vagy az alá csökkenti a hímek számát, s kevesebb nőstény termékenyül meg. Ez a módszer ugyan környezetbarát, ámde nagyobb állományok megritkításához magában alkalmazva azonban sajnos messze nem elég hatékony módszer. Sokkal inkább alkalmas a pontszerű kis mértékű fertőzések megfékezésére, illetve a kártevő népesség méretének nyomon követésére.

„És egyet jegyezzenek jól meg: ellenség van éppen elég”

Az élővilág komplexitásáról mindenki unos-untalan fecseg, igaz többnyire fogalma sincsen róla, hogy ez valójában mit is jelent. Minden-mindennel összefügg, gyakori fordulat tudásunk elégtelenségének álcázására. A legfontosabb mezőgazdasági és erdészeti kártevők parazitáiról bár messze nem elégséges, de viszonylag sok ismerettel bírunk. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a vadgesztenyelevél-aknázómoly is egy bonyolult, sok elemű tápláléklánc része. Hasonlóan a többi levélaknázó életmódot folytató csoportokhoz, ennek a molylepkének is számos parazitája van eredeti élőhelyein. Sajnálattal kell megállapítsuk, hogy a többi behurcolt, invazív fajhoz hasonlóan a természetes ellenségeik, parazitáik, betegségeik nem vagy csak nagyon kis számban jelennek meg bevándorlókkal egyidejűleg. Az jövevényekhez való adaptálódás folyamata azonban nem megy egyik pillanatról a másikra. Tehát arra bizony még várnunk kell, hogy a többi aknázó életmódot folytató fajokra specializálódott parazita közösségek átálljanak az új jövevényre. Ez azonban már egy másik történet, melyről legközelebb szeretnék értekezni.

Összefoglalva tehát, sajnos a komposzt sem panacea. Fertőzött növényi maradványokat ne vagy csak nagy odafigyelés mellett rakjunk komposztdombunkra. A kártevők elleni védekezésben alkalmazott módszert, pedig mindig alapos mérlegelés kell, hogy megelőzze!

Képek: Wikipedia, Peregovits László

Idézetek az örökbecsű „A TANU” című filmből vannak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.