< 2017 >
December
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Probléma esetén

Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu

Adószám

18704211-1-13

Hírlevél

Peregovits László

David Attenborough: Hány embert tarthat el a Föld? filmvetítés

NATE Esték 4. keretében 2017. november 23. 18:30-kor az Öregiskolában.

Sir David Attenborough a hazai tévékben eddig be nem mutatott „Hány embert tarthat el a Föld?” című 2009-es filmjét vetítjük. Karrierjének kezdete óta a világ népessége megháromszorozódott. Filmje ennek következményeit vizsgálja az ember és környezete szempontjából. A lélekszám-gyarapodás zömmel a „fejlődő” világból származik, ezzel szemben az erőforrások felhasználásának zöme, és ennek következtében a környezeti hatások is a „fejlett” világnak tulajdoníthatók. A kiút a népességnövekedés megállítása és a fogyasztás jelenlegi módjának megváltoztatása. A film után beszélgetés lesz.

DIGITÁLIS KORUNK MÉRGEZŐ ÖRÖKSÉGE

Idén 2017 november 18–26. között lesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét [Ön csatlakozott már?]. November 4-én (szombat) 8:00–12:00 óra között az Általános Iskola hátsó parkolójában (Nagyszénás utca) veszélyes és elektronikai hulladék gyűjtés lesz (hogy mit lehet leadni). Ennek kapcsán tesszük fel a kérdést, vajon tudja-e, hogy miért veszélyesek az elektronikus hulladékok.

E-hulladék

A definíció egyszerű, minden olyan eszköz, ami hálózati áramról (legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés), akkumulátorról vagy elemekről működik, elektromos vagy elektronikai hulladéknak, röviden e-hulladéknak minősül. A lista szinte végtelen hosszú: számítógép, nyomtató, mobiltelefon, villanyborotva, kenyérpirító vagy televízió, hűtőgép stb.

Az e-hulladékok kezelésére az Európai Unió 2003-ban irányelvet adott ki, melyet egy évvel később követtek a hazai vonatkozó jogszabályok (a 264/2004. sz. kormányrendelet, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – hol van már ez a minisztérium? – 15/2004. sz. végrehajtási rendelete). Az elektronikai berendezések továbbá a termékdíjas kategóriába tartoznak, ezért a termékdíj törvény (1995. évi LVI. tv.) hatálya alá is tartoznak.

A szigorú szabályozás nem véletlen, hiszen például az USA-ban lerakott szemétnek csak 2%-át adja az e-hulladék, ugyanakkor az összes veszélyes hulladéknak 70%-át ez teszi ki.

Jogszabályi kacskaringó

A jogszabály szerint a tartozékok, mindaddig, amíg részei az elektromos berendezéseknek, azokkal együtt kezelendők. Amint kikerülnek azonban belőlük, már nem tekintendők e-hulladéknak. A gépjárművekben működő elektronikai berendezések a jogszabály értelmében ezen eszközök csak akkor számítanak e-hulladéknak, ha azokat utólag szerelték be a járműbe. A gyárilag beépített eszközök (például rádió, CD-lejátszó) a gépjármű tartozékai, következésképpen rájuk a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó jogszabály alkalmazandó.

Az e-hulladékot a jogszabályok „lakossági jellegű” és „nem lakossági jellegű” (az EU-s irányelvben household waste és non-household waste) csoportba sorolják. Egy számítógép vagy egy nyomtató pl. lakossági jellegű, míg például egy fénymásoló nem lakossági jellegű e-hulladék, függetlenül attól, hogy a selejtezésre ítélt eszközt éppen hol használták.

Kötelező visszavétel

A lakossági e-hulladék begyűjtése nagy kihívás. Egy részt térben szétszórtan helyezkednek el, valamint a begyűjtés az adott személy felelősségérzetére apellál. Ezzel szemben a vállalatoknak azonban egy bizonyos nagyság fölött hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. 2005 óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos készülékek forgalmazóit a hulladékká vált berendezések visszagyűjtésére és részleges újrahasznosítására. A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos berendezéseit lakossági hulladékgyűjtő udvarokban és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél és üzlethálózatokban. A jogszabály értelmében minden elektromos berendezéseket árusító bolt – még a legkisebbek is –, kötelesek átvenni a régi berendezést, ha a vevő azonos funkciójú terméket vásárol.

Magyarországon csak speciális engedéllyel rendelkező cégek végezhetnek hulladékkezelést függetlenül annak fajtájától. Sajnos illegális vállalkozók is vannak, akik kiszedik a készülékekből a még használható alkatrészeket – ez még nem lenne baj – értékesítésre, viszont a többitől rövid úton megszabadulnak, nem törődve az irányelvekkel.

Ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, és a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak vagy égetés során a levegőbe jutnak.

Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék?

Az összes veszélyes összetevők listázására már csak terjedelmi okok miatt sem vállalkozhatok, de néhány legfontosabb anyagot az alábbiakban megemlítek.

Ólom – A természetben főleg oxidjai és más vegyületei fordulnak elő, melyek élő szervezetbe jutva kiszorítanak egyéb, létfontosságú fémeket (vasat, cinket, kalciumot). Sejtméreg. Vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést is hátráltatja. Az ókortól a késő középkorig az ólom-acetátot édesítőszerként és kozmetikumok alkotórészeként használták, ezzel súlyos köszvényt és egyéb megbetegedéseket okozva. Az ólomból készült vízvezetékek, étkezőeszközök voltak a szervezetbe való bejutás másik útjai. Szerencsére ma már nem használják üzemanyag adalékként az iparilag fejlett országokban, viszont a fejletlenebbekben, mint megannyi másik továbbadott, elavult technológia, ott a mai napig problémát jelent.

Báriumvegyületek – Vízben, illetve savakban (így a gyomorsavban is) oldható vegyületei kivétel nélkül nagyon mérgezőek. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás. Az akut mérgezés tünetei: erős nyálfolyás, kólika, hasmenés, hányás, szívritmuszavarok, a vázizomzat bénulása. A légzés bénításával pedig fulladásos halált okoz.

Berillium – A természetben ritkán előforduló alkáliföldfém. Belélegzett pora különösen veszélyes. A szövetekre maró hatású; krónikus, életveszélyes allergiás betegséget válthat ki. Rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.

Higany – Rendkívül kis töménységben is gátolja a fotoszintézist. A táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe is eljuthat (Minamata­betegség). A higany és gőze, valamint vegyületei heveny vagy idült mérgezést is okoznak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás is felléphet.

Kadmium – A kadmium főként a táplálékkal jut az emberi szervezetbe. Kadmiummal leginkább szennyezett élelmiszerek a máj, a gombák, a kagylók és más puhatestűek, a tengeri moszat és a lenmag. A műtrágyázás bevezetése óta sajnos feldúsult a mezőgazdasági területeken, így minden élelmiszerbe bejuthat. A mérgezés tünetei: szív- és veseelégtelenség, a magas vérnyomás. Belélegzése súlyosan károsítja a tüdőt, így akár halált is okozhat. Pora, gőze rákot okoz, csontelváltozásokat idéz elő és többnyire halálos kimenetelű.

PBDE (Polibrómozott difenil észterek) – Műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyületek. Elsősorban a zsírszövetekben és a vérben halmozódik fel, biológiailag gyakorlatilag nem bomlik le. Svéd tudósok kimutatták, hogy 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben.. Máj, pajzsmirigy és idegrendszeri mérgezéseket, kisgyermekekben pedig mentális és fizikai fejlődési zavarokat okoz.

Dioxin (TCDD) – Rendkívül erős méreg, mutagén, teratogén és rákkeltő hatású, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan anyag. Zsírokban oldódik és bioakkumulálódik. Sokféle élettani folyamatra hat, következményei nagyon összetettek és alig kiismerhetők. A vietnami háborúban lombtalanításra kipermetezett „Agent Orange” nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott és okoz ma is. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, mint például a PVC. Ezekből a szokásos 700–800°C való égetés közben dioxin is keletkezik, ezért veszélyes hulladékot csak 1200°C felett szabad elégetni. Rossz hír, hogy a dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárás nem ismert.

Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok?

Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre állítják a gyártók. Kommunális hulladékká válva az égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.

Újrahasznosítás

Miért érdemes gyűjteni és leadni a feleslegessé vált elektronikai berendezéseket? Az elkülönítetten gyűjtött elektronikai berendezések alig szennyezik a környezetet. A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, ezzel hozzájárulunk a rohamosan kimerülő természeti erőforrásokkal való takarékoskodáshoz.

Az elektronikai alkatrészekkel beültetett nyomtatott áramköri lemezek például a legkülönfélébb összetevőket tartalmazzák, melyek között több, környezetre veszélyes anyag található. Az üvegszál erősítésű műanyag lemezek égéskésleltető anyagot tartalmaznak. A forrasztáshoz ón-ólom ötvözetet használnak, az alkatrészekben réz, arany, ezüst, palládium, az áramforrásokban higany és kadmium is megtalálható.

Munkahelyeken és otthonainkban rengeteg elektromos és elektronikai hulladék keletkezik. Elektronikus eszközeink avulási tempója ma még a fogyasztói társadalomban eddig megszokott (megszokható-e/elfogadható-e egyáltalán?) mértékét is meghaladja, s ennek következtében hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik.
Hiába vannak a szabályok és szabványok, hiszen az elektronikus hulladéknak csak kb. a harmadát hasznosítják újra. 2012-ben az EU országaiban az egy év alatt megtermelt 9,5 millió tonna csupán egyharmadát sikerült begyűjteni, ami nemcsak gazdasági veszteség, hanem súlyos környezetvédelmi probléma is. A maradék kb. 6,2 millió tonna hulladékból 1,5 millió tonnányit illegálisan exportáltak; 3,5 millió tonnányit szabálytalanul és helytelenül dolgoztak fel; 750 ezer tonna esetében ellopták az értékesebb alkatrészeket; 750 ezer tonnányi a szemétbe dobtak. A lakosok számához viszonyítva az egyébként környezettudatosnak ismert Norvégia és Svájc termeli a legtöbb e-hulladékot.

2014-ben világszerte 41,8 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, melynek mindössze 16%-át hasznosították újra.

E-hulladék cunami

Az ENSZ becslése szerint 2017-ben 50 millió tonna e-hulladék keletkezik. Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint pedig ez a leggyorsabban növekvő mennyiségű szeméttípus. Aggasztó trend, annak fényében különösen, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjának felmérése szerint a világ e-hulladékának 90%-a (!) illegális kereskedelem és lerakás tárgya. Mindez annak ellenére történik, hogy az OECD országokból (fő termelők) tilos a nem-OECD országokba szállítani az e-hulladékot. Afrikai és ázsiai országokba (elsősorban Ghána, Nigéria, Kína, Pakisztán, India és Vietnám) kerül illegálisan e hulladéktípus túlnyomó többsége is, hasonlóan a „fejlett” világ többi mocskához. Egy 2015-ös jelentés szerint a szabálytalanul feldolgozott e-hulladékon a tisztességes újrafeldolgozás költségeit akarják megspórolni. 150-600 millió euróra becsülik azt az összeget, melyet az érintettek így megtakarítanak. A becslések szerint 800–1700 millió euróra rúg a még a begyűjtés előtt ellopott drága anyagok és alkatrészek értéke.

Van kiút?

Egyfelől a remélhetően szigorodó jogszabályok betartásának kikényszerítése, másfelől a fogyasztói magatartás változása jelenthet kiutat. Mi, a fogyasztók, ellenállhatnánk vagy legalábbis csökkenthetnénk az újabb készülékek azonnali birtoklására irányuló vágyunkat. Az „okos” telefonok lecserélésének átlagos ideje például az USA-ban csak 18 hónap! Kizárt, hogy ennyi időnként valóban nélkülözhetetlenül fontos fejlesztések történnek, s ha egy pillanatra elgondolkodunk rajta, akkor nem dőlünk be olyan ostoba reklámszövegeknek, hogy a készülék cseréjével megváltozik az életünk. A fogyasztóknak ki kell kényszeríteni továbbá, hogy az eszközök javíthatók legyenek. Például az alulméretezett akkumulátorokat cserélni lehessen vagy a gondosan tervezett avulás miatti gyors tönkremenetel után, ne kelljen kidobni őket és újabb készüléket venni. A használt eszközök piaca is hatalmas, hiszen az általunk levedlett készülékek javítva a világ szegényebb részein nagyon is piacképesek.

A gyártóknak is van bőven tennivalójuk, nem elég a hamis illúziót keltő zöld logót a készülékre biggyeszteni. Csökkenti kell a gyártás során felhasznált veszélyes és korlátozottan hozzáférhető anyagok számát és mennyiségét. A termékeket úgy kell megtervezni, hogy hosszabb élettartamúak legyenek, illetve tönkremenetelük esetén maradéktalanul újrahasznosíthatóak legyenek. Ma az újrahasznosítási hányad nemigen haladja meg 60%-ot.

Ne legyen kétsége, az e-hulladék probléma hatalmas. Évente 20 millió tonnát termelünk belőle a világon. A valaha élt legnagyobb testű állat bolygónkon a kék bálna. Hossza a 29,9 métert, tömege pedig a 173 tonnát is elérheti. Átlagos méretű példányaik testtömege 73–136 tonna. Ha egy képzeletbeli hatalmas mérleg egyik serpenyőjébe beleraknánk a ma a Földön élő valamennyi kék bálna egyedet, a másik serpenyőbe pedig az USA 3,4 millió tonnányi éves e-hulladék mennyiségét, akkor sajnos a mérleg nyelve ez utóbbi felé billenne. Magam részéről a bálnák oldalán vagyok, remélem Ön is velem ért egyet!

Natúrparki tájséták a Nemzetközi Tájnapon

2017. október 21-én délelőtt 2-3 órás tájsétát szervezünk az előkészítés alatt álló Budakörnyéki Natúrparkban.
Túránk a Nagyszénás és a Kutyahegy útvonalon mészkő, dolomit alapkőzetű területén mutatja a legfontosabb értékeket, gyepeket és erdőket. A résztvevők egy csodálatos és értékes környezetű települési környezettel ismerkedhetnek meg, miközben a leendő natúrparki tájba is betekintést kapnak a gyönyörű kilátásnak
köszönhetően. Túra hossza: ~8 km.
Találkozó: 10 órakor a Bánya utcai Református templomnál (a temető mellett) (47°34'40.47"É, 18°53'0.88"K)
Túravezető: Peregovits László (NATE).

Zöld területek létesítése, fejlesztése és rehabilitációja

Egyesületünk pályázatot nyújt be a MOL Zöldövezet Programban meghirdetett közösségi funkciójú zöld területek létesítésére, fejlesztésére és rehabilitációjára.

Október 4-én (szerda) 18–20 óráig megbeszélést tartunk az Öregiskolában, hogy a lakossággal együtt kitaláljuk, hogy községünk mely területét zöldítsük a pályázaton elnyerhető pénzből.

A két fordulós pályázat kiemelt célja – a zöldfelületek növelésén túl –, hogy a programok a tervezéstől a megvalósításig a helyi közösség aktív részvételével valósuljanak meg, valamint a kialakított területek gondozásában is vállaljanak szerepet.

Minden Nagykovácsi lakost arra kérünk, hogy nyilvánítson véleményt a találkozón személyesen, illetve ha nem tud eljönni a megbeszélésre, akkor a megbeszélés kezdetéig az info@nate.hu e-mailen.

ÖNKÉNTESEN A TISZTA MAGYARORSZÁGÉRT!

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért országos szemétgyűjtési akció lesz idén immár hetedik alkalommal. Gondoltad volna, hogy a TeSzedd! ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma?

2017. szeptember 15–17 között bármely napon szedjük össze környezetünkben a közterületen szétdobált szemetet kizárólag a TeSzedd zsákokba!

Zsáklerakó helyek: Kolozsvár tér, Csillagfürt park, Arany János utca melletti játszótér, Zsíroshegyi Kápolna, Virágos sétány-Kazal utca találkozása, Kőkereszt.

Kesztyűt mindenki hozzon magával, a TESZEDD feliratos zsákokat biztosítjuk!

Zsákosztás: Szeptember 14-től (csütörtök) munkaidőben a Polgármesteri Hivatalban (30/314-4375) vagy
16-án (szombaton) 9.00-18.00 óra között a TANDEM Kávézóban (30/616-1063).

További információ a Nagykovácsi koordinátornál, Pataki Ildikónál (30/314-4375).

NATE-tagok és szimpatizánsok tegyünk együtt környezetünkért!

 

2017.IX.21. 18:30 Öregiskola – NATE Esték 3. – VÍZTAKARÉKOS HÁZTARTÁS

Continue reading

Nagykovácsiért Emlékérem 2017

Furcsa módon és szemben a világtrendekkel a rendszerváltás óta a környezet- és természetvédelem ügyeire egyre kisebb figyelem és ráfordítás jut az állam részéről, pedig ez mindenkire tartozó, mindenkinek közvetlenül a bőrére menő közügy. Ezért a civil közösségekre még nagyobb felelősség hárul közös ügyeink előremozdítása érdekében.

Még egy olyan kisebb közösségnek, mint a NATE-nak, 13 éves történetének minden fontosabb tevékenységét nehéz lenne egy-két mondatban összefoglalni. Munkánk során szerveztünk előadásokat a közös gondolkodás elősegítésére, illetve akciókat kezdeményeztünk vagy segítettük a szervezők munkáját. Néhány fontosabbat megemlítve: bicikli út, szemétszedés, zöldhulladék komposztálása, játszótérépítés, legszebb konyhakertek, közösségi kert, ökoiskola támogatása, tematikus sorozat indítása NATE Esték néven stb.

Kisebb közösséget említettem, de folyamatosan tárjuk nagyobbra a kaput, ennek megfelelően megújítjuk honlapunkat, Facebook oldalt indítottunk, rendszeresen jelennek meg írásaink a Tájolóban, s tematikus programjainkban is igyekszünk rendszerességet biztosítani. Szeretnénk a tagságunkat is bővíteni, mert a sokasodó feladatokat csak így tudjuk ellátni.

Megtiszteltetés egy civil közösségnek, ha elismerik munkáját. Ez további ösztönzést, erőt ad a folytatáshoz. Munkánkat a közösség érdekében végezzük, s mindig arra törekszünk, hogy eredményeit valamennyi lakosunk számára elérhetővé tegyük. Ennek jegyében a mostani címmel járó pénzdíj teljes összegét egy új, ezennel meghirdetett projektünkbe fektetjük. Meteorológiai állomást szeretnénk telepíteni a faluban, melynek adatait folyamatosan hozzáférhetővé tesszük honlapunkon. Ehhez kérjük a falu lakosainak hozzájárulását. Azt szeretnénk, hogy kisebb összeggel, de minél többen járulnának hozzá. Érezze mindenki magáénak ezt a közösségi meteorológiai állomást! A gyűjtést szeptemberben indítjuk!

A dolomitlen

Ha megkérdeznénk Nagykovácsi polgártársainkat arról, hogy milyen nevezetes, őshonos vagy ritka fajok élnek szűkebb környezetünkben, tapasztalataim alapján sajnos nem lesz hosszú a lista. Egy fajt azonban szerencsére szinte mindenki megemlít, a dolomitlent. Pontosabban szinte mindenki pilisi lent mond, bár a szakmában elfogadott magyar neve a dolomitlen (Linum dolomiticum). Borbás Vince, a 19. század egyik legnevesebb botanikusa írta le 1897-ben ezt a bennszülött, azaz kizárólag Magyarországon, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Szénás-hegycsoportjában élő törpecserjét. Fokozottan védett, eszmei értéke 250000 Ft.

Dolomitlen (Fotó: Erdei Zsolt, Terra Alapítvány)

Sarjtelepes növény, azaz tagjait vékony, földalatti hajtások kötik össze. A tőből elágazó szár kb. 10 cm-es tagjai kis párnákat vagy foltokat alkotnak. A leveleken, illetve a hajtásokon lévő viaszos bevonat miatt szürkészöld színű. A májusban virágzó hajtásokon 2–6 élénksárga virág van, melyen az erezet narancssárga. Öt szirma tölcsért formál. Tízrekeszű, felnyíló toktermésük júniusban érik be. Csak első pillantásra téveszthető össze a sárga lennel (Linum flavum), hiszen ez utóbbinak kétszer nagyobb levelei vannak (20–35 mm), 2–3-szor magasabb szárú, továbbá lágyszárú növény.

Élőhelye (http://publication.nhmus.hu/studbot/cikkreszletes.php?idhoz=3248, http://publication.nhmus.hu/studbot/cikkreszletes.php?idhoz=3216) nyugati, északnyugati kitettségű karsztbokorerdő gyepszintjének zárt, illetve felnyíló dolomit sziklagyepe, a lejtők alsóbb részein pedig sziklafüves lejtőssztyepp. Bennszülött faj, melynek legközelebbi rokona a Linum elegans Görögországban és Dalmáciában honos. Rokonaitól való elválás (földrajzi elkülönülés) idejét még nem tisztázták, egyesek interglaciális (a jégkorszak eljegesedési fázisai közötti felmelegedési időszakból származó), míg mások preglaciális (jégkorszak előtti) reliktumnak (más szóval maradványfaj) tartják.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) az adathiányos kategóriába sorolta, azonban az elmúlt évtized vizsgálatai alapján már elég sokat tudunk erről a fajról. A 2000-es években indult kutatómunka, melyet Dobolyi Konstantin irányított nemcsak az állománynagyság felmérését, majd nyomon követését (divatos szóval élve monitorozását) végezte el, hanem alapos genetikai vizsgálatokat is folytattak. Ennek célja annak tisztázása volt, hogy ezen egyetlen populáció genetikai változatossága mennyire szűkült be, mennyire beltenyésztett, s vajon ez veszélyezteti-e a faj fennmaradását.

Dolomitlen (Fotó: Erdei Zsolt, Terra Alapítvány)

„Csonka-Magyarország talán legértékesebb növénykincsének megmentésére” az első intézkedéseket már 1934-ben meghozták, s a termőhelyét a század első harmadában megindított feketefenyő fásításból kivették. A feketefenyő telepítésének újabb, a 1960-as évekbeli beindulása is jelentős károkat okozott a dolomitlen állományaiban az Iváni-hegyen. Egyetlen állományát (közhiedelemmel szemben sosem élt a Nagy-szénáson) a telepített, tájidegen feketefenyő (Pinus nigra) árnyékolása és nehezen bomló, savanyító hatású tűlevelei veszélyezteti. Nem mellékesen a tűlevelek és a lehulló gallyak magas gyantatartalmuk miatt jelentősen fokozzák a tűzveszélyt is. A vaddisznók is igen jelentős kárt tudnak okozni túrásukkal. A harmadik, szintén nem elhanyagolható veszélyt a lovasok, motorosok, természetjárók és fotósok okozzák taposásukkal. Ez utóbbi kettő leginkább a virágzási időszakban jellemző. A természetvédelmi beavatkozásoknak – mint a feketefenyő állományok fokozatos ritkítása, eltávolítása, a vadállomány kiszorítása a fokozottan védett részekről, a motoros és lovas turizmus kizárása innen – köszönhetően a dolomitlen állománya az elmúlt 10 évben stabil, kb. 24 ezer egyedből áll.

Helyzetének stabilitásához az ismeretterjesztés is hozzájárul. A Magyar Természetjáró Szövetség múlt századi körpecsétjét még havasi gyopár ihlette, melyet később a havasszépe (Rhododendron) váltott fel. Kevesen tudják azonban, hogy az MTSZ logóján 2014 óta a dolomitlen szerepel (színeit a nemzeti trikolórra cserélve), leváltva a magashegységek szimbólumait, a hazánkra inkább jellemző dombok, egyik értékes bennszülött faját használva védjegyként.

Peregovits László

Május 29. 18:30 – NATE Esték 2. Az épületek hőszigetelése

NATE Esték 2.

2017. május 29. 18:30-kor az Öregiskolában

Az épületek hőszigeteléséről tart előadást

Ertsey Attila

Építész, a hazai ökologikus építészet jeles alakja.

Az összes hazai energiafelhasználás ~40%-a épületeinkhez köthető (fűtés, hűtés, vízmelegítés, világítás stb.). A négymilliós magyar  lakóépület-állomány korszerűtlen, 3/4-e felújításra szorul.

A korszerű hőszigetelés felére-harmadára csökkenti a fűtési költségeket, megszünteti az épületfizikai károsodásokat, javítja a lakóklímát. A kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében csökken az épületek ökológiai lábnyoma.

Legyen Ön is Naplopó!

NATE Esték 1.

Legyen Ön is Naplopó!

A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület NATE Esték néven előadássorozatot indított.

Első előadásunk az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, a napenergia hasznosításának (napelemek és napkollektorok) reális lehetőségeit mutatta be 2017. március 20-án. Meghívott előadónk Kádi Nándor mérnök, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség akkreditált szerelője, Nagykovácsi lakos volt.

Az előadás első felében a Zöld Műhely Alapítvány Zöld Magyarország – Energia Útiterv tanulmányára alapozva bemutatta, hogy az ország energiaszektora előtt alapvetően két irányba változhat. Az egyik a már „jól bevált” út a nukleáris és fosszilis kapacitásokra építő, központosított, néhány nagy erőműre alapított energiaellátás. Nyilván ebben a modellben a megújulók aránya nem lesz meghatározó. A másik út az a megújuló energiaforrások széles körű használata, mely egyben decentralizált energiarendszert  jelent. Ez esetben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság növelése, hiszen a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia, amit meg sem kell termelni. A hazai energiafogyasztást jelentős hányadát a lakossági fűtésre és egyre jobban növekvő mértékben a hűtésre fordított energiamennyiség adja.

Az internet és a többi média is tele van hirdetésekkel, melyek között nem lehet addig eligazodni, amíg ennek a technológiának az alapjaival, terminológiájával nem vagyunk tisztában. Ezért az előadás második részében a napkollektorok és napelemek működési alapjait ismerhettük meg. Talán volt olyan a hallgatóság között, akinek ez túl sok volt. De gondoljunk arra, hogy milyen felelőtlen az, aki például komputert vásárol csak az alapján, hogy mekkora a számítógép háza. Egy jó döntéshez számos egyéb dolgot kell még tisztázni. Bemutatásra került, hogy e két technológia mire jó és milyen reális elvárásaink lehetnek. Nem hallgatta el az előadó azokat az „apróságokat”, amelyekről a reklámok ugyan nem tesznek említést, de alapvetően meghatározzák döntésünk következményeit.

A hallgatóság között szinte nem volt olyan, aki ne lett volna arra kíváncsi, hogy vajon mennyi idő alatt térül meg egy ilyen komoly beruházás. Ha valaki erre a kérdésre tisztességgel kíván válaszolni, nincs egyszerű helyzetben. Egyfelől vannak az igényeink által megszabott méretek (kapacitás), hogy mennyire ideális a tájolása, az egyéb technikai paraméterek és a berendezések ára. Ezek hatása viszonylag jól becsülhető egy megtérülési számítás során. Van azonban egy másik nagyon fontos eleme ennek, az pedig nem más mint, amit a legkevésbé sem tudunk előrelátni, még kevésbé befolyásolni, az energia árának (beleértve az előállítási árat és az azt terhelő adóterhet) alakulása. A napenergia hasznosítása hosszabb távon megtérülő nagy beruházás. Persze ez is relatív, mert jóval kisebb összeg mint egy alsó-közép kategóriás autó vagy csak töredéke egy ház teljes bekerülési költségének! Átlagos helyi feltételekkel számolva 12–14 év alatt térül meg, igaz élettartama hosszú, akár 30 évig is jól működik (szemben a legtöbb kütyünkkel) és áramot vagy meleg vizet termel. Minimális karbantartást igényel, s a kereskedelmi árukhoz képest szokatlanul hosszú garancia jár hozzá. Igazi rezsicsökkentő megoldás. Környezetbarát, mert a működése során nem szabadulnak fel káros anyagok. A kormányzat által bevezetett termékdíj, de leginkább annak mértéke (szemben az akkumulátorokkal, a napelemek 96%-a újrahasznosítható!) ugyan segíti a nem megújuló energiaszektort, de szerencsére a lakosság jelentős hányada igen is képes megítélni egy ilyen beruházás előnyeit és robbanásszerű fejlődés zajlik a hazai napelem piacon. Az is fontos, hogy nem lehet minden döntésünket pénzzel mérni, bármennyire is ezt sugallja napjaink médiája.

Egy dolog pedig halál biztos: a Nap minden reggel felkel, s az év során változó mennyiségben ugyan, de minden nap szolgáltatja az energiát. Ne feledjük, bolygónk rendszerei a Nap energiáján alapulnak, s a Nap az elmúlt majd 5 milliárd évben nem emelte energiaárait, s ez még legalább 5 milliárd évig így is marad.
(Az előadás diáinak letöltése. Az előadásról készült videofelvétel letöltése.)