< 2017 >
Október
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Probléma esetén

Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu

Adószám

18704211-1-13

Hírlevél

Peregovits László

Natúrparki tájséták a Nemzetközi Tájnapon

2017. október 21-én délelőtt 2-3 órás tájsétát szervezünk az előkészítés alatt álló Budakörnyéki Natúrparkban.
Túránk a Nagyszénás és a Kutyahegy útvonalon mészkő, dolomit alapkőzetű területén mutatja a legfontosabb értékeket, gyepeket és erdőket. A résztvevők egy csodálatos és értékes környezetű települési környezettel ismerkedhetnek meg, miközben a leendő natúrparki tájba is betekintést kapnak a gyönyörű kilátásnak
köszönhetően. Túra hossza: ~8 km.
Találkozó: 10 órakor a Bánya utcai Református templomnál (a temető mellett) (47°34'40.47"É, 18°53'0.88"K)
Túravezető: Peregovits László (NATE).

Zöld területek létesítése, fejlesztése és rehabilitációja

Egyesületünk pályázatot nyújt be a MOL Zöldövezet Programban meghirdetett közösségi funkciójú zöld területek létesítésére, fejlesztésére és rehabilitációjára.

Október 4-én (szerda) 18–20 óráig megbeszélést tartunk az Öregiskolában, hogy a lakossággal együtt kitaláljuk, hogy községünk mely területét zöldítsük a pályázaton elnyerhető pénzből.

A két fordulós pályázat kiemelt célja – a zöldfelületek növelésén túl –, hogy a programok a tervezéstől a megvalósításig a helyi közösség aktív részvételével valósuljanak meg, valamint a kialakított területek gondozásában is vállaljanak szerepet.

Minden Nagykovácsi lakost arra kérünk, hogy nyilvánítson véleményt a találkozón személyesen, illetve ha nem tud eljönni a megbeszélésre, akkor a megbeszélés kezdetéig az info@nate.hu e-mailen.

ÖNKÉNTESEN A TISZTA MAGYARORSZÁGÉRT!

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért országos szemétgyűjtési akció lesz idén immár hetedik alkalommal. Gondoltad volna, hogy a TeSzedd! ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma?

2017. szeptember 15–17 között bármely napon szedjük össze környezetünkben a közterületen szétdobált szemetet kizárólag a TeSzedd zsákokba!

Zsáklerakó helyek: Kolozsvár tér, Csillagfürt park, Arany János utca melletti játszótér, Zsíroshegyi Kápolna, Virágos sétány-Kazal utca találkozása, Kőkereszt.

Kesztyűt mindenki hozzon magával, a TESZEDD feliratos zsákokat biztosítjuk!

Zsákosztás: Szeptember 14-től (csütörtök) munkaidőben a Polgármesteri Hivatalban (30/314-4375) vagy
16-án (szombaton) 9.00-18.00 óra között a TANDEM Kávézóban (30/616-1063).

További információ a Nagykovácsi koordinátornál, Pataki Ildikónál (30/314-4375).

NATE-tagok és szimpatizánsok tegyünk együtt környezetünkért!

 

2017.IX.21. 18:30 Öregiskola – NATE Esték 3. – VÍZTAKARÉKOS HÁZTARTÁS

Continue reading

Nagykovácsiért Emlékérem 2017

Furcsa módon és szemben a világtrendekkel a rendszerváltás óta a környezet- és természetvédelem ügyeire egyre kisebb figyelem és ráfordítás jut az állam részéről, pedig ez mindenkire tartozó, mindenkinek közvetlenül a bőrére menő közügy. Ezért a civil közösségekre még nagyobb felelősség hárul közös ügyeink előremozdítása érdekében.

Még egy olyan kisebb közösségnek, mint a NATE-nak, 13 éves történetének minden fontosabb tevékenységét nehéz lenne egy-két mondatban összefoglalni. Munkánk során szerveztünk előadásokat a közös gondolkodás elősegítésére, illetve akciókat kezdeményeztünk vagy segítettük a szervezők munkáját. Néhány fontosabbat megemlítve: bicikli út, szemétszedés, zöldhulladék komposztálása, játszótérépítés, legszebb konyhakertek, közösségi kert, ökoiskola támogatása, tematikus sorozat indítása NATE Esték néven stb.

Kisebb közösséget említettem, de folyamatosan tárjuk nagyobbra a kaput, ennek megfelelően megújítjuk honlapunkat, Facebook oldalt indítottunk, rendszeresen jelennek meg írásaink a Tájolóban, s tematikus programjainkban is igyekszünk rendszerességet biztosítani. Szeretnénk a tagságunkat is bővíteni, mert a sokasodó feladatokat csak így tudjuk ellátni.

Megtiszteltetés egy civil közösségnek, ha elismerik munkáját. Ez további ösztönzést, erőt ad a folytatáshoz. Munkánkat a közösség érdekében végezzük, s mindig arra törekszünk, hogy eredményeit valamennyi lakosunk számára elérhetővé tegyük. Ennek jegyében a mostani címmel járó pénzdíj teljes összegét egy új, ezennel meghirdetett projektünkbe fektetjük. Meteorológiai állomást szeretnénk telepíteni a faluban, melynek adatait folyamatosan hozzáférhetővé tesszük honlapunkon. Ehhez kérjük a falu lakosainak hozzájárulását. Azt szeretnénk, hogy kisebb összeggel, de minél többen járulnának hozzá. Érezze mindenki magáénak ezt a közösségi meteorológiai állomást! A gyűjtést szeptemberben indítjuk!

A dolomitlen

Ha megkérdeznénk Nagykovácsi polgártársainkat arról, hogy milyen nevezetes, őshonos vagy ritka fajok élnek szűkebb környezetünkben, tapasztalataim alapján sajnos nem lesz hosszú a lista. Egy fajt azonban szerencsére szinte mindenki megemlít, a dolomitlent. Pontosabban szinte mindenki pilisi lent mond, bár a szakmában elfogadott magyar neve a dolomitlen (Linum dolomiticum). Borbás Vince, a 19. század egyik legnevesebb botanikusa írta le 1897-ben ezt a bennszülött, azaz kizárólag Magyarországon, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Szénás-hegycsoportjában élő törpecserjét. Fokozottan védett, eszmei értéke 250000 Ft.

Dolomitlen (Fotó: Erdei Zsolt, Terra Alapítvány)

Sarjtelepes növény, azaz tagjait vékony, földalatti hajtások kötik össze. A tőből elágazó szár kb. 10 cm-es tagjai kis párnákat vagy foltokat alkotnak. A leveleken, illetve a hajtásokon lévő viaszos bevonat miatt szürkészöld színű. A májusban virágzó hajtásokon 2–6 élénksárga virág van, melyen az erezet narancssárga. Öt szirma tölcsért formál. Tízrekeszű, felnyíló toktermésük júniusban érik be. Csak első pillantásra téveszthető össze a sárga lennel (Linum flavum), hiszen ez utóbbinak kétszer nagyobb levelei vannak (20–35 mm), 2–3-szor magasabb szárú, továbbá lágyszárú növény.

Élőhelye (http://publication.nhmus.hu/studbot/cikkreszletes.php?idhoz=3248, http://publication.nhmus.hu/studbot/cikkreszletes.php?idhoz=3216) nyugati, északnyugati kitettségű karsztbokorerdő gyepszintjének zárt, illetve felnyíló dolomit sziklagyepe, a lejtők alsóbb részein pedig sziklafüves lejtőssztyepp. Bennszülött faj, melynek legközelebbi rokona a Linum elegans Görögországban és Dalmáciában honos. Rokonaitól való elválás (földrajzi elkülönülés) idejét még nem tisztázták, egyesek interglaciális (a jégkorszak eljegesedési fázisai közötti felmelegedési időszakból származó), míg mások preglaciális (jégkorszak előtti) reliktumnak (más szóval maradványfaj) tartják.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) az adathiányos kategóriába sorolta, azonban az elmúlt évtized vizsgálatai alapján már elég sokat tudunk erről a fajról. A 2000-es években indult kutatómunka, melyet Dobolyi Konstantin irányított nemcsak az állománynagyság felmérését, majd nyomon követését (divatos szóval élve monitorozását) végezte el, hanem alapos genetikai vizsgálatokat is folytattak. Ennek célja annak tisztázása volt, hogy ezen egyetlen populáció genetikai változatossága mennyire szűkült be, mennyire beltenyésztett, s vajon ez veszélyezteti-e a faj fennmaradását.

Dolomitlen (Fotó: Erdei Zsolt, Terra Alapítvány)

„Csonka-Magyarország talán legértékesebb növénykincsének megmentésére” az első intézkedéseket már 1934-ben meghozták, s a termőhelyét a század első harmadában megindított feketefenyő fásításból kivették. A feketefenyő telepítésének újabb, a 1960-as évekbeli beindulása is jelentős károkat okozott a dolomitlen állományaiban az Iváni-hegyen. Egyetlen állományát (közhiedelemmel szemben sosem élt a Nagy-szénáson) a telepített, tájidegen feketefenyő (Pinus nigra) árnyékolása és nehezen bomló, savanyító hatású tűlevelei veszélyezteti. Nem mellékesen a tűlevelek és a lehulló gallyak magas gyantatartalmuk miatt jelentősen fokozzák a tűzveszélyt is. A vaddisznók is igen jelentős kárt tudnak okozni túrásukkal. A harmadik, szintén nem elhanyagolható veszélyt a lovasok, motorosok, természetjárók és fotósok okozzák taposásukkal. Ez utóbbi kettő leginkább a virágzási időszakban jellemző. A természetvédelmi beavatkozásoknak – mint a feketefenyő állományok fokozatos ritkítása, eltávolítása, a vadállomány kiszorítása a fokozottan védett részekről, a motoros és lovas turizmus kizárása innen – köszönhetően a dolomitlen állománya az elmúlt 10 évben stabil, kb. 24 ezer egyedből áll.

Helyzetének stabilitásához az ismeretterjesztés is hozzájárul. A Magyar Természetjáró Szövetség múlt századi körpecsétjét még havasi gyopár ihlette, melyet később a havasszépe (Rhododendron) váltott fel. Kevesen tudják azonban, hogy az MTSZ logóján 2014 óta a dolomitlen szerepel (színeit a nemzeti trikolórra cserélve), leváltva a magashegységek szimbólumait, a hazánkra inkább jellemző dombok, egyik értékes bennszülött faját használva védjegyként.

Peregovits László

Május 29. 18:30 – NATE Esték 2. Az épületek hőszigetelése

NATE Esték 2.

2017. május 29. 18:30-kor az Öregiskolában

Az épületek hőszigeteléséről tart előadást

Ertsey Attila

Építész, a hazai ökologikus építészet jeles alakja.

Az összes hazai energiafelhasználás ~40%-a épületeinkhez köthető (fűtés, hűtés, vízmelegítés, világítás stb.). A négymilliós magyar  lakóépület-állomány korszerűtlen, 3/4-e felújításra szorul.

A korszerű hőszigetelés felére-harmadára csökkenti a fűtési költségeket, megszünteti az épületfizikai károsodásokat, javítja a lakóklímát. A kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében csökken az épületek ökológiai lábnyoma.

Legyen Ön is Naplopó!

NATE Esték 1.

Legyen Ön is Naplopó!

A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület NATE Esték néven előadássorozatot indított.

Első előadásunk az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, a napenergia hasznosításának (napelemek és napkollektorok) reális lehetőségeit mutatta be 2017. március 20-án. Meghívott előadónk Kádi Nándor mérnök, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség akkreditált szerelője, Nagykovácsi lakos volt.

Az előadás első felében a Zöld Műhely Alapítvány Zöld Magyarország – Energia Útiterv tanulmányára alapozva bemutatta, hogy az ország energiaszektora előtt alapvetően két irányba változhat. Az egyik a már „jól bevált” út a nukleáris és fosszilis kapacitásokra építő, központosított, néhány nagy erőműre alapított energiaellátás. Nyilván ebben a modellben a megújulók aránya nem lesz meghatározó. A másik út az a megújuló energiaforrások széles körű használata, mely egyben decentralizált energiarendszert  jelent. Ez esetben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság növelése, hiszen a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia, amit meg sem kell termelni. A hazai energiafogyasztást jelentős hányadát a lakossági fűtésre és egyre jobban növekvő mértékben a hűtésre fordított energiamennyiség adja.

Az internet és a többi média is tele van hirdetésekkel, melyek között nem lehet addig eligazodni, amíg ennek a technológiának az alapjaival, terminológiájával nem vagyunk tisztában. Ezért az előadás második részében a napkollektorok és napelemek működési alapjait ismerhettük meg. Talán volt olyan a hallgatóság között, akinek ez túl sok volt. De gondoljunk arra, hogy milyen felelőtlen az, aki például komputert vásárol csak az alapján, hogy mekkora a számítógép háza. Egy jó döntéshez számos egyéb dolgot kell még tisztázni. Bemutatásra került, hogy e két technológia mire jó és milyen reális elvárásaink lehetnek. Nem hallgatta el az előadó azokat az „apróságokat”, amelyekről a reklámok ugyan nem tesznek említést, de alapvetően meghatározzák döntésünk következményeit.

A hallgatóság között szinte nem volt olyan, aki ne lett volna arra kíváncsi, hogy vajon mennyi idő alatt térül meg egy ilyen komoly beruházás. Ha valaki erre a kérdésre tisztességgel kíván válaszolni, nincs egyszerű helyzetben. Egyfelől vannak az igényeink által megszabott méretek (kapacitás), hogy mennyire ideális a tájolása, az egyéb technikai paraméterek és a berendezések ára. Ezek hatása viszonylag jól becsülhető egy megtérülési számítás során. Van azonban egy másik nagyon fontos eleme ennek, az pedig nem más mint, amit a legkevésbé sem tudunk előrelátni, még kevésbé befolyásolni, az energia árának (beleértve az előállítási árat és az azt terhelő adóterhet) alakulása. A napenergia hasznosítása hosszabb távon megtérülő nagy beruházás. Persze ez is relatív, mert jóval kisebb összeg mint egy alsó-közép kategóriás autó vagy csak töredéke egy ház teljes bekerülési költségének! Átlagos helyi feltételekkel számolva 12–14 év alatt térül meg, igaz élettartama hosszú, akár 30 évig is jól működik (szemben a legtöbb kütyünkkel) és áramot vagy meleg vizet termel. Minimális karbantartást igényel, s a kereskedelmi árukhoz képest szokatlanul hosszú garancia jár hozzá. Igazi rezsicsökkentő megoldás. Környezetbarát, mert a működése során nem szabadulnak fel káros anyagok. A kormányzat által bevezetett termékdíj, de leginkább annak mértéke (szemben az akkumulátorokkal, a napelemek 96%-a újrahasznosítható!) ugyan segíti a nem megújuló energiaszektort, de szerencsére a lakosság jelentős hányada igen is képes megítélni egy ilyen beruházás előnyeit és robbanásszerű fejlődés zajlik a hazai napelem piacon. Az is fontos, hogy nem lehet minden döntésünket pénzzel mérni, bármennyire is ezt sugallja napjaink médiája.

Egy dolog pedig halál biztos: a Nap minden reggel felkel, s az év során változó mennyiségben ugyan, de minden nap szolgáltatja az energiát. Ne feledjük, bolygónk rendszerei a Nap energiáján alapulnak, s a Nap az elmúlt majd 5 milliárd évben nem emelte energiaárait, s ez még legalább 5 milliárd évig így is marad.
(Az előadás diáinak letöltése. Az előadásról készült videofelvétel letöltése.)

2017. március 25: Tavaszi nagytakarítás – odakint

A Nagykovácsi Természetvédők (NATE) szervezésében az Önkormányzat, a CiNkE, a Zsíroshegyi Kilátások Egyesület, a Budapesti Budo és Mozgásművészeti Egyesület Természetvédő és Állatvédő szakosztálya, és a NUSE közreműködésével 2017. március 25-én, szombaton Nagykovácsi zöld területein szedjük össze a szemetet

Zsákosztás 9.00–10.00 óráig az eligazítási pontokon:
1. Szamos u. – Berkenye u. sarok: Ziegler Linó 30/9215290
2. Csillagfürt Park (Erdősétány – Gerecse u. sarok): Máriási Lilla 30/9245801
3. Rózsa u. – Rózsa köz sarok: Koskovics Éva 30/9507238
4. Ady Endre u. – Vértes u. sarok: Markovits Anita 30/9618137
5. Kőkereszt (Kossuth u. vége) – Körtés: Pej Zsófia 20/8234480
6. Virágos sétány vége: Fekete Ildikó 30/6244288

Kérjük, hogy aki szeretne részt venni az akcióban JÖJJÖN!
Köszönjük, ha előre jelzed segítő szándékodat! (így tudjuk, hogy mennyi
zsákkal készüljünk) A fenti telefonszámokon, vagy az info@nate.hu e-mail
címen tudsz jelentkezni.

„Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség”

Ősszel lelkesen vagy kevésbé lelkesen sokunk ragad gereblyét és szedi össze a lehullott leveleket. Ennek nagyobb része sajnos a Zöldbicske Nonprofit Kft. legkevésbé sem feneketlen bugyraiba kerül. A honlapjukról – adatok, dokumentumok és eszközök menüpontok egyaránt üresek – nem derül ki hová kerül és mi lesz a sorsa. Az azonban nem kétséges, hogy akármi is történik vele, igen nagy az ökológiai lábnyoma. Hiszen ha semmi mást nem veszünk számításba csak a feleslegesen elpöfögtetett üzemanyagot, már csak az is a szükségesnél sokkal több energia elpocsékolását jelenti.

Ugyan mit is csinálhatunk a lehullott levelekkel, hogy csökkentsük Godzilla-méretű ökológia lábnyomunkat. Nekem nagyon bevált, hogy megvárom, amíg a levelek túlnyomó zöme lehullik, s akkor a fűnyíróval, mintegy óriási szecska és porszívó hibriddel gyűjtöm össze a leveleket, s ez a darálék a komposztra kerül. S noha Pelikán József szavaival élve „Én ideológiailag nem vagyok elég képzett”, azt azért tudom, hogy a komposztkészítés egyik legnagyobb trükkje a nitrogén- és a szénvegyületek megfelelő aránya a keverékben. A nyári fűnyírás nyesedékével nagy víz és nitrogén felesleget viszünk be a komposztba. Ha nem keverünk hozzá mást (pl. forgácsot), vagy nem forgatjuk át, bizony be is indul a rothadás (oxigénmentes környezetben zajló bakteriális bomlás). Persze most a tél küszöbén már csak nagyon kevés fű kerül ebbe a lombdarálékba, amelyet a komposztba forgatva csak jót teszünk annak. Tavaszra kiváló minőségű kerti nyersanyagot kapunk. Szomszédok csodájára járnak muskátlijaink és pistikéink burjánzásának. Most elárulom a nagy titkot, a kert sarkában a kerti és konyhai zöldhulladékból készült komposztunk a csoda alapja.

„Csapásokat adunk és csapásokat kapunk”

A kicsik toktermése (enyhén mérgező!) miatt, a nagyobbak pedig formás, terebélyes lombkoronája nyújtotta árnyéka miatt kedvelik a vadgesztenyét. E növénynemzetség mintegy 20 faja az északi mérsékeltövben őshonos. Kilenc fajuk észak-amerikai, a többi pedig eurázsiai (főként kelet-ázsiai). Legismertebb fajának, a közönséges vadgesztenyének (Aesculus hippocastanum), őshazája a Balkánon, a Píndosz-hegységben van. Európában nagyon sokfelé ültetett, kedvelt díszfa. Gyógynövényként is ismert, mivel magja és kérge különféle gyógyhatóanyagokat tartalmaz, s kiegészítő kezelésként használják vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén. Egy másik, a vegyipar termékeinek bűvöletében élők számára kevéssé ismert tulajdonsága, hogy a termés belsejének magas triterpén-szaponin tartalmának köszönhetően kiválóan alkalmas a ruhák tisztítására (praktikus tanácsok innen http://sporolok.blog.hu/2014/10/02/mosas_vadgesztenyevel). Ugyanis a szaponinok felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét, vízzel rázva habzanak. Innen a növénycsalád magyar neve szappanfa-félék.

„Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó.”

Joggal kérdezhetik miért ragadtam tollat, s minek fecsegek itt össze-vissza a vadgesztenyéről és a komposztálásról, s mi a köze mindennek Nagykovácsihoz?

A vadgesztenyelevél-aknázómoly imágói tetszetősek, de nem úgy a lárvák tevékenysége

A vadgesztenyelevél-aknázómoly imágói tetszetősek, de nem úgy a lárvák tevékenysége

Nos a billentyű koptatás oka egy a keskenyszárnyú molyfélék (Gracillariidae) családjába tartozó molylepke faj, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella).Érdekes ennek a hosszú ideje lappangó kártevőnek a története. A vadgesztenyét állítólag a törökök hozták magukkal, s minden bizonnyal igaz ez ennek kártevőjére is. Mivel azonban lepkénk teljes közeli rokonsága észak-amerikai, tehát még a CIA vonal sem zárható ki :-)). Az 1980-as évekig olyannyira nem észlelték, hogy a faj első tudományos leírása is csak 1986-ban jelent meg. A típuspéldányokat – melyek alapján a leírás készült – a makedóniai Ohridi-tó környékén gyűjtötték, innen a tudományos fajnévben az ohridella.

A vadgeszetenyelevél-aknázómoly elképesztő sebességgel hódította meg Európát

A vadgesztenyelevél-aknázómoly elképesztő sebességgel hódította meg Európát

Azóta rohamosan, mintegy 60 km/év sebességgel terjed nyugat és észak felé. Hazánkban először 1993-ban észlelték, de 1997-re már az egész országból kimutatták. Az elmúlt évtizedben pedig már laikusoknak is mindenütt szembeszökő lett a kártételük.

A lepke kb. 5 mm szárnyfesztávú, fehér keresztvonalakkal mintázott barnás-vöröses alapszínű szárnyakkal. A lepkék többnyire a fák törzsén ülnek a nap nagyobb részében. Az elmúlt évek többször előfordult, hogy a Kastély buszmegálló zöld esőbeállóját szinte elborították. A nőstények a levelekre rakják le tojásaikat. A kikelő lárvák a levél bőrszövete alatt élnek és táplálkoznak. Ezt a levélaknázó életmódot számos molylepke, légy és darázs faj folytatja. Fény felé tartva a leveleket jól láthatók a lárvák, illetve azok sötét színű ürüléke. A lárvák ugyanitt bábozódnak.

A levélaknázás következtében kisebb-nagyobb szövethiányos, elhalt foltok keletkeznek levél erei között. A károsodott levelek már a nyáron lehullanak, csökkentve a fotoszintetizáló felületet, emiatt a hajtások növekedése lelassul, a termések száma és súlya csökken, a fák fokozatosan legyengülnek.Vadgesztenyelevél-aknázómoly szinte teljesen le tudja nullázni a fotoszintetizáló levélzetet

A vadgesztenyelevél-aknázómolynak hazánkban három nemzedéke is kifejlődik. Az első nemzedék lepkéi április végén, május elején, a 2. nemzedék júniusban, a 3. nemzedék rajzása pedig júliusban-augusztusban rajzanak. Ez utóbbi nemzedék bábjai a talajra lehullott levelekben telelnek át.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly bábjai a levelekben telelnek át

A vadgesztenyelevél-aknázómoly bábjai a levelekben telelnek át

„Türelem. Kellő időben a kellő csapást!”

A vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen nagyon nehéz védekezni életmódja és az évi több generációja miatt. Mind a mai napig a leghatékonyabb módszer a fertőzöttség jelentős csökkentésére az áttelelő bábok elpusztítása. Ennek előfeltétele, hogy a lehullott leveleket maradéktalanul összegyűjtsük, de nem ám csak úgy ímmel-ámmal, hanem kvantitatíve. A levelek, s így a bábok megsemmisítésének legcélszerűbb módja az elégetésük. Már hallom is az ellenérvet, ne égessünk, annak környezetkárosító hatása miatt. Valóban, én sem lennék az égetés pártján, de tudomásul kell venni, hogy csak a nagy hőmérsékletű (60 °C feletti) komposztálás öli meg a bábokat. Ennek biztosítása házi körülmények között viszont nem egyszerű feladat, nagy odafigyelést és tudást igényel.

A célzott permetezés rovarölő szerekkel, melyeknek környezetkárosító hatásairól hajlandóak vagyunk oly könnyedén megfeledkezni a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatban, szintén elég nagy környezeti kárt okoz. Tudomásul kell venni, hogy fajspecifikus mérgek már pedig nincsenek, bármit is állít a vegyipar, így a permetezésnek sok egyéb nem célzott élőlény is áldozatául esik. A mindent elpusztító frontális támadásban nagyon sokszor éppen a kártevők természetes ellenségei vesznek oda. Ráadásul idővel szinte minden ilyen szerről kiderül, hogy nem bomlik le, felhalmozódik a talajban, ezenkívül rákkeltő, fejlődési rendellenességeket okoz stb. nem is sorolom tovább… Maga a permetezés csak fiatal, kisebb méretű fák esetében végezhető igazán hatékonyan. Gondoljanak arra, hogy például a temető hatalmas vadgesztenye fáit milyen nehéz úgy lepermetezni, hogy minden részére elegendő permetlé jusson, de egy cseppnyivel se több. Arról nem is beszélve, hogy ezt minden generáció esetében, tehát legalább háromszor meg kellene ismételni évente.

„Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!”

A feromon, illékony, többnyire egyszerű alkoholvegyületeknek a megfelelő arányú keveréke(!), melyet a nőstények bocsátanak ki, annak érdekében, hogy a másik szex rájuk találhasson. Alapjába véve ez a koktél valóban többé-kevésbé fajspecifikus. Ezen alapul a biológiai növényvédelem egyik valóban környezetkímélő csodafegyvere, a feromoncsapda. Ez lényegét tekintve nem más, mint egy levegőre nem szilárduló ragasztóval bekent felület, többnyire papír, ami mellett az adott faj feromonját tartalmazó hordozót helyeznek el. Az illat odavonzza a párosodni vágyó hímeket, akik viszont beleragadnak a ragacsba, s ott elpusztulnak. A populációkban a kritikus méretre vagy az alá csökkenti a hímek számát, s kevesebb nőstény termékenyül meg. Ez a módszer ugyan környezetbarát, ámde nagyobb állományok megritkításához magában alkalmazva azonban sajnos messze nem elég hatékony módszer. Sokkal inkább alkalmas a pontszerű kis mértékű fertőzések megfékezésére, illetve a kártevő népesség méretének nyomon követésére.

„És egyet jegyezzenek jól meg: ellenség van éppen elég”

Az élővilág komplexitásáról mindenki unos-untalan fecseg, igaz többnyire fogalma sincsen róla, hogy ez valójában mit is jelent. Minden-mindennel összefügg, gyakori fordulat tudásunk elégtelenségének álcázására. A legfontosabb mezőgazdasági és erdészeti kártevők parazitáiról bár messze nem elégséges, de viszonylag sok ismerettel bírunk. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a vadgesztenyelevél-aknázómoly is egy bonyolult, sok elemű tápláléklánc része. Hasonlóan a többi levélaknázó életmódot folytató csoportokhoz, ennek a molylepkének is számos parazitája van eredeti élőhelyein. Sajnálattal kell megállapítsuk, hogy a többi behurcolt, invazív fajhoz hasonlóan a természetes ellenségeik, parazitáik, betegségeik nem vagy csak nagyon kis számban jelennek meg bevándorlókkal egyidejűleg. Az jövevényekhez való adaptálódás folyamata azonban nem megy egyik pillanatról a másikra. Tehát arra bizony még várnunk kell, hogy a többi aknázó életmódot folytató fajokra specializálódott parazita közösségek átálljanak az új jövevényre. Ez azonban már egy másik történet, melyről legközelebb szeretnék értekezni.

Összefoglalva tehát, sajnos a komposzt sem panacea. Fertőzött növényi maradványokat ne vagy csak nagy odafigyelés mellett rakjunk komposztdombunkra. A kártevők elleni védekezésben alkalmazott módszert, pedig mindig alapos mérlegelés kell, hogy megelőzze!

Képek: Wikipedia, Peregovits László

Idézetek az örökbecsű „A TANU” című filmből vannak