< 2018 >
November
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Probléma esetén

Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu

Adószám

18704211-1-13

Hírlevél

Monthly Archives: április 2016

A párizsi klímacsúcsról…

2016NATE_201603039_web. március 3-án Ürge-Vorsatz Diana a CEU professzora tartott előadást a párizs klímacsúcsról az Öregiskolában. Előadónk szakterülete az energiapolitika, energiahatékonyság, éghajlatváltozás mérséklése. Egyik vezető szerzője az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéseinek. Ennek tagjaként 2007-ben megosztott Nobel-békedíjat kapott. Az ENSZ 21. klímacsúcsán résztvevő 195 ország képviselői 2015. december 12-én Párizsban elfogadták az első globális klímavédelmi megállapodást, kötelezve magukat az éghajlatváltozás megelőzésére a civilizáció védelmében. Ebben célként fogalmazták meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a XXI. század közepére az üvegházhatású gázok kibocsátását olyan szintre kell csökkenteni, amennyit a bioszféra természetesen meg tud kötni. Most az a nagy feladat, hogy ehhez alkalmazkodjanak a regionális (EU, országos, helyi) szabályozások, hasonlóan ambiciózus célokkal. A beszámolót és az előadást itt nézhetik meg.

Zöldhulladék

Az örök(ZÖLD)hulladék

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem…

Sajnos ezt az érzést erősen lerontja ősszel és tavasszal, hogy különösen az erdőhöz, a falu széléhez közel lakók közül többen a nyesedéket, egyéb zöld hulladékot az erdő szélére viszik, vagy csak egyszerűen átdobják a kerítésen túlra. Nyáron inkább a fűnyesedéket szokták hasonló módon „hasznosítani”.

Milyen veszélyeket rejt az illegálisan elhelyezett zöldhulladék?

Nos sokak fejében él az a tévképzet, hogy ez a szokás – eltekintve az esztétikai megfontolásoktól – valóságos jótétemény az erdőnek, hiszen a zöldhulladék lebomlásával mintegy trágyázzuk azt. Az erdőnek azonban ez egyáltalán nem jó, hiszen az erdei életközösségek az ilyen extra bejuttatott tápanyag hatására nem természetes módon átalakulnak. Egyes fajok így versenyelőnyhöz jutnak, míg mások ennek következtében visszaszorulnak. Gondoljunk csak a Balaton példájára, ahol a bevitt szennyeződések – most egy pillanatra vonatkoztassunk el a mérgező anyagoktól – teljesen átalakították a természetes vízi életközösségeket (pl. algavirágzásokat okozva). Szárazföldi környezetben ugyanez zajlik csak lassabban. Szűkebb környezetünkben hozzájárulhat az invazív fajok, így például a bálványfa, a parlagfű, aranyvessző és a japán keserűfű terjedéséhez. A kertekből kikerülve, ezek az agresszív idegenhonos fajok az őshonos fajok rovására terjeszkednek, visszaszorításuk nagy erőfeszítést és komoly pénzeszközöket igényel.

Egy másik szempont, az éghető szerves anyagok hirtelen felhalmozódása. Ez a tüzek kialakulásának gyakoriságát és kiterjedését jelentősen megnövelheti. Most ugyan éppen esik az eső, de az örökzöldek (különösen a magas gyantatartalmú fenyő- és tujafélék) nyesedéke fokozottan tűzveszélyes, illegális lerakásuk száraz időszakban könnyen belterületi vagy erdőtüzek forrása lehet. S aki nem komposztált még életében az valószínűleg nem tudja, hogy még a nedves fűnyesedék is jelenthet fokozott tűzveszélyt, hiszen a lebomláskor keletkező jelentős mennyiségű hő akár öngyulladáshoz is vezethet, így válhat az „erdei komposztnak” vélt zöldhulladék-halom akár több hektár erdőt is veszélyeztető tűzfészekké.

Van egy másik szempont is, nevezetesen, hogy a frissen levágott fű, a lehullott, rohadó gyümölcs mágnesként vonzza a vaddisznókat, s hozzájárulhat a belterületen való állandó jelenlétéhez.

A zöldhulladék elhelyezése közterületen vagy az erdőterületeken tehát nem megengedett, illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és így a törvény bünteti (volt is rá példa Remeteszőlősön a közelmúltban), mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása.

Szeretnénk ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a kerti és a háztartási szerves hulladékot többféle módon is lehet hasznosítani. A legcélszerűbb módja ennek a házi komposztálás. Ezzel a módszerrel a „hulladékot” értékes nyersanyaggá alakíthatjuk át. Akinek nincs tapasztalata ebben, információkat akár a NATE honlapján (www.nate.hu) is találhat, de közvetlen megkeresés esetén a NATE is szívesen nyújt segítséget ebben. A másik, valójában kevésbé zöld megoldás, ha a meghirdetett zöldhulladék-gyűjtéskor kihelyezik és a szolgáltató minimális ellenszolgáltatás fejében elszállítja azt.

A szemlélet és a gyakorlat megváltozásának reményében, legyen Ön is az önkormányzat és a NATE partnere, valamennyiünk érdekében!

(megjelent a 2015. szeptemberi Tájolóban)