< 2018 >
Június
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 

Probléma esetén

Bármilyen helyi környezeti vagy természetvédelmi problémával keresse az Egyesület vezetőségét, vagy írjon nekünk: info@nate.hu

Adószám

18704211-1-13

Hírlevél

Péteri Gábor

CBA beruházás – ahogy a NATE látja

2016-05-05 10.52.11

Nagykovácsi településközpont: mit, hová és miből?

 1. Falu vagy előváros

A főváros nyugati agglomerációs gyűrűjében talán Nagykovácsi az utolsó település, amelyik még ma őrzi a falusias jellegét. Zsáktelepülés átmenő forgalom nélkül. Részben ezért itt jóval később indult meg az a gyors népességnövekedés, ami például Solymár vagy Budakeszi életét már évtizedekkel korábban átalakította. A NATE 2015-ös lakossági felmérése egyértelműen bizonyította, hogy az itt lakók számára a kedvező földrajzi adottságokból következő tiszta levegő, a táj, a csend a legfontosabbak és mindenki attól tart leginkább, hogy a falusi jelleggel együttjáró nyugalom megszűnik és változhat az utcakép. Ezzel együtt azonban tudomásul kell vennünk azt is, hogy az egyre inkább elővárosi jellegű településsé váló Nagykovácsiba beköltöző fiatal és meglehetősen jómódú családok új igényei is befolyásolják a helyi fejlesztési célokat.

2. Üzlet- és irodaház, mint központ?

A településfejlesztési stratégiában központként kijelölt öthektáros területnek több kedvező adottsága is van. Jól kapcsolódik a település növekedésének új irányához, nagyobb részben önkormányzati tulajdonban van és ott épült már meg az óvoda, a bölcsőde. A Templom tér elfogadottsága jól mutatja, hogy kell egy tér ahová az emberek szívesen elmennek, mert ott lehet találkozni, beülni valahová, vagy a kisgyereket  elengedni.

Azonban éppen az elővárosi helyzetből következően, sokkal kevésbé van szükség itt egy újabb bevásárlóközpontra és irodaházra. A befektető számára a megtérülés az elsődleges szempont. Ezért tervezi az egyik épületbe a mai CBA-nál kétszer nagyobb élelmiszer-áruház megépítését, a másikba pedig a Stop-shop mintájára kapcsolódó boltokat (ételbár, drogéria, gyógyszertár, fitness terem, stb.), a harmadikba pedig az irodákat. Ezek nem csak a faluban máshol működő kisebb boltok, kereskedelmi vállalkozások létét, hanem az önkormányzat saját inkubátorházának irodabérletből származó bevételi forrásait is veszélyeztetik.

A bevásárlóközpont egyben meghatározza a még ott lévő többi önkormányzati tulajdonú telken megvalósítható beruházások jellegét is. Az is valószínű, hogy a tervezett uszoda, teniszpályák piaci alapon nem fognak megépülni, más befektetőt pedig a bevásárlóközpont szomszédsága inkább taszítani, mint vonzani fog. Közpark is szerepel a terveken, de képzeljük csak el milyen hangulata lesz egy forró nyári vasárnapon az izzó burkolatú parkoló mellé tervezett parkban sétálni, gyerekkocsit tologatni vagy a játszóteret keresni.

A Linum Udvar tervezett három épülettömbje nyilván meg fog felelni a hatályos építésügyi és környezetvédelmi szabályoknak –  erről nem is helyben döntenek. A részleteken azonban sok múlik. Az egyik kritikus pont a megközelíthetőség, hiszen a terület csak a fő utca felől, két nagyon szűk kanyarral érhető el autóval. A tervezett geotermikus fűtési-hűtési rendszer támogatandó, de egy ilyen nagy légterű épülethez szükséges gépészet esetében kétséges, hogy valóban be tudják tartani zajvédelmi a határértékeket. A „félintenzív” zöldtető terülő cserjéket és fás szárú növényeket ígér. Amint azt a szomszédos önkormányzati épületek példája is bizonyítja, azonban kérdéses, hogy ez a rendszeres gondozást igénylő zöldtető meddig marad meg. A tervek szerint 140 férőhelyes lebetonozott felszíni parkoló foglalja majd el a tízezer négyzetméteres terület mintegy harmadát. Mélygarázs építésére pedig a befektető nyilván nem akar költeni.

Mindezeket a befektetői szándékokat az önkormányzat csak a lakossággal és a civil szervezetekkel együtt lenne képes alakítani. A konkrét döntések meghozatala előtt azonban ezekre az önkormányzati egyeztetésekre nem került sor, sőt a véleménynyilvánító helyi népszavazási kezdeményezést megvétózták.

3. Költözik a hivatal: közpénzből magánhaszon

Az ingatlanfejlesztők nagy ötlete azonban egy biztosan fizető és az épület harmadára igényt tartó bérlő megtalálása volt. Az ismereteink szerint, ha az önkormányzat devizában számolt bruttó EUR 5/m2 áron bérli, vagy akár a telek eladási árát megközelítő értéken (218 millió Ft +ÁFA) megvásárolja a 650 m2-es irodaház tömböt, akkor máris megtérült a telekvásárlás és a majdani bérlőknek már csak az építés költségeit kell megfizetniük.

A polgármesteri hivatal új épületbe költözése már régóta napirenden van. Sokat javított a helyzeten az Öregiskola felújítása és az inkubátorház megépítése, mert ezzel legalább tárgyalók, testületi ülésre vagy házasságkötésre alkalmas reprezentatív termek létrejöttek. Ezek a polgármesteri hivatalhoz térben nagyon közel lévő épületek így gyakorlatilag egy egységet képeznek.

A hivatal elhelyezésére nem feltétlenül kell egy a mainál kétszer nagyobb, kétszintes és az akadálymentesített szolgáltatások biztosításához liftes irodaépület. A lehetséges alternatívákat azonban az önkormányzat nem dolgozta ki, vagy legalábbis eddig ezeket nem ismerhettük meg. Pedig az átépítés-bővítés, egy szerényebb hivatal megépítése más önkormányzati telken, akár a mostani CBA helyén, vagy Remeteszőlős példáját követve ideiglenesen akár konténer irodákba költözve, meggondolandó lenne. Ezen lehetőségek hatásvizsgálatát és költségelemzését el kellene végezni a felelősségteljes döntéshez.

A polgármesteri hivatal bevásárlóközpont mellé költözése százmilliós nagyságrendű és hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget jelent. Ennek következtében tovább halasztódhatnak a falu szerves fejlődéséhez sokkal fontosabb olyan beruházások, mint a főutca megújítása, a járdák vagy a kerékpárutak kiépítése.

4. Informálni és megbeszélni

Egy ilyen fontos kérdésről, mint az új polgármesteri hivatal bérlése zárt képviselőtestületi ülésen dönteni nem csak jogszerűtlen és kevéssé elegáns megoldás, hanem a választók felé kifejezetten sértő is. Ráadásul az előterjesztés szövege nyilvánosságra került. Ez a kiszivárogtatás pedig kérdésessé teszi, hogy például a befektetővel folyó tárgyalás során a vezetés valóban egyenrangú félként képes megjelenni.

Ha nem indul el az erős helyi civil mozgalom, akkor persze még ennyit se tudunk meg erről a nagyberuházásról. Nem elég az elfogadott integrált településfejlesztési stratégiára hivatkozni, itt a döntéssel együtt folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot arról, hogy mi zajlik, mik a távlati szándékok és a rövidtávú célok. Ezeket pedig meg kell vitatni a lakossággal, a helyi civil szervezetekkel, amelyek két választás között is megjelenítik a lakosság véleményét és szándékait.

A párbeszédben és a szakmai egyeztetésekben a NATE mindig is érdekelt volt. Szakembereinkkel és aktivistáinkkal hozzá tudunk járulni az érintettekkel, köztük az önkormányzattal közösen kialakított fejlesztési program sikeres megvalósításához.