NATE

Emlékszel arra a napra, amikor kijöttél egy moziból és másképp néztél a világra, mint amikor bementél? Mondhatni, megváltozott az életed? A Holnap pont egy ilyen film.

Február 14-e a szívügyeinkről szól, a változ(tat)ás lenyűgöző emberi képességéről; az álmokról melyek mára számos helyen a valós hétköznapok részévé váltak. A Holnap című film ezekről az álmokról szól, melyeket a film ‘hősei” szívükben hordtak és kemény munkával, másokkal összefogva valóra váltottak.

Szívügyeink Napján megnézzük a filmet és azt, hova juthatunk el, ha a Holnapra úgy tekintünk, mint legértékesebb örökségünkre.

Országszerte 20 helyszínen ünnepeljük azokat, akik a változáson dolgoznak; a filmen keresztül ilyen emberekkel találkozhatunk. Nincs varázslat, nincs egy recept. Csak A HOLNAP története, amit mi írunk: a film meghívó abba a világba, ahol együtt, összefogásban, civil kurázsival minden nép megtalálhatja saját lehetőségeit.

A helyi vetítéseket “a holnap bajnokai” (azaz a NATE is) szervezik, akiknek szívügyük, hogy saját környezetükben minél több embert inspiráljanak egy reményteli magyar holnap irányába, aminek létrejöttéért szívesen tesznek is.

A vetítés remek alkalmat nyújt majd hasonló gondolkodású emberek megismerésére, gondolatok megosztására és a lelkesedésünk továbbadására!

A film előzetese:

https://www.youtube.com/watch?v=3Z1GN-2_2Yw&t=

Joggal kérdezhetik, miért is kéne Nagykovácsinak meteorológiai állomás, hiszen csak ablakot nyitunk, s pontosan tudjuk, milyen az idő. Igaz, ha éppen nem tartózkodunk otthon ez nem megy. Valójában egy ilyen állomás által gyűjtött adatsor legfőbb célja nem is az, hogy egy adott aktuális, pillanatnyi értéket megtudjunk. hiszen az adatok ereje éppen abban rejlik, ha sok és sokféle, folyamatosan és hosszú távon át gyűjtött adatunk van. Már ha persze ezek az adatok visszamenőleg is elérhetőek, letölthetőek. Már pedig ilyen Nagykovácsi adatsor jelenleg nem létezik, következésképpen nem tudunk olyan dolgokról dönteni, amelyekhez időjárási adatokra lenne szükség (házépítési vagy éppen kerttervekhez, megújuló energia beruházásokhoz, mint pl. napsütéses órák száma, átlagos szélerősség, csapadékmennyiség és eloszlás, hőmérsékleti szélsőségek stb.).

Az időjárási paraméterek nagymértékben függnek attól, hogy hol mérünk. Noha Nagykovácsi viszonylag kis település, ugyanakkor földrajzi jellemzői miatt nagyon más például a hőmérséklet a falu északias kitettségű részein, mint a délies oldalakon. A Nagyszénás oldalában már nincs hó, de a völgyalji főutcán még mindig a fagy az úr. Gondoljanak arra, hogy ha hőségriadót kell elrendelni, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen adatokat használunk: a helyi vagy egy budapesti állomáson mérteket, pedig az Országos Meteorológiai Hálózat legközelebbi mérőállomása is elég távol van Nagykovácsitól. Ugye már mindenkinek feltűnt, hogy Budapestről jövet az autó hőmérője által mutatott érték zuhanásnak indul a Hűvösvölgyi benzinkúttól kifelé.

A hitelesített, tehát megbízható mérőeszközökkel felszerelt állomást egyik tagunk Virágos sétányon lévő kertjében telepítjük, ahol minden szükséges feltétel, az áramellátástól a nagy sebességű internet elérésig rendelkezésre áll. A mérőállomás beüzemelését követően a mért adatok néhány percenként frissülnek a NATE honlapján. Az olyan legfontosabb időjárási adatokat mérjük, mint hőmérséklet, csapadék, páratartalom, szélerő és -irány, légnyomás, s remélhetően a napsütés időtartamát és erősségét mérő szenzor is hamarosan elérhető lesz. Az adatok archiválásra kerülnek az Időkép szerverein is, segítve egy nagyobb országos lefedettséget, adatsűrűséget. Egy pontosabb előrejelzéshez pedig ez elengedhetetlen.

Augusztus 20-án a NATE Nagykovácsi Emlékérmet kapott. Mikor meghallottuk, hogy ebben a megtiszteltetésben részesülünk azonnal arra gondoltunk, hogy a kitüntetéssel járó 50ezer forintos pénzösszeget a meteorológiai állomás létesítéséhez szükséges pénzalapba tesszük. Ez a pénzösszeg azonban a teljes nettó beruházásnak csak kb. az ötöde, ezért adománygyűjtésbe kezdünk az állomás megvásárlásához szükséges hiányzó összeg előteremtéséhez. Tesszük ezt azért is, mert úgy gondoljuk, ha a családok akár csak néhány ezer forinttal járulnak hozzá, akkor sokunk fogja a sajátjának érezni azt, azaz az állomás nem egy kisebb csoporté, hanem a falu teljes közösségéé lesz.

Reméljük, hogy érveink meggyőzték a nagykovácsi mérőállomás felállításának értelméről. Ha igen, akkor kérjük, hogy az alább említett módon járuljon hozzá, hogy a közösségnek legyen időjárásmérő eszköze.

Adományozni két módon lehetséges. Egyrészt befizetéssel vagy átutalással a NATE bankszámlájára (Pilisvörösvár és vidéke Takarékszövetkezet, bankszámla száma: 65700086-10128059). Kérjük, a szöveges részbe írja be a METEO szót. Másik lehetőség, hogy megkeresi valamelyik NATE vezetőségi tagot (http://nate.hu/kapcsolat/), akinek átadja az erre szánt összeget és megkapja arról a pénztári bevételi nyilatkozatot. A NATE közhasznú szervezet, így az összeget az adományozó személy, illetve szervezet leírhatja az adóalapjából. Az ehhez szükséges igazolást postán vagy személyesen eljuttatjuk Önhöz, ha nevét/cégét és lakcímet/székhelyét, valamint adószámát megírja az info@nate.hu drótposta címre.

Hozzájárulását előre is köszönjük a falu lakosságának nevében!

NATE Esték 4. keretében 2017. november 23. 18:30-kor az Öregiskolában.

Sir David Attenborough a hazai tévékben eddig be nem mutatott „Hány embert tarthat el a Föld?” című 2009-es filmjét vetítjük. Karrierjének kezdete óta a világ népessége megháromszorozódott. Filmje ennek következményeit vizsgálja az ember és környezete szempontjából. A lélekszám-gyarapodás zömmel a „fejlődő” világból származik, ezzel szemben az erőforrások felhasználásának zöme, és ennek következtében a környezeti hatások is a „fejlett” világnak tulajdoníthatók. A kiút a népességnövekedés megállítása és a fogyasztás jelenlegi módjának megváltoztatása. A film után beszélgetés lesz.

Idén 2017 november 18–26. között lesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét [Ön csatlakozott már?]. November 4-én (szombat) 8:00–12:00 óra között az Általános Iskola hátsó parkolójában (Nagyszénás utca) veszélyes és elektronikai hulladék gyűjtés lesz (hogy mit lehet leadni). Ennek kapcsán tesszük fel a kérdést, vajon tudja-e, hogy miért veszélyesek az elektronikus hulladékok.

E-hulladék

A definíció egyszerű, minden olyan eszköz, ami hálózati áramról (legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés), akkumulátorról vagy elemekről működik, elektromos vagy elektronikai hulladéknak, röviden e-hulladéknak minősül. A lista szinte végtelen hosszú: számítógép, nyomtató, mobiltelefon, villanyborotva, kenyérpirító vagy televízió, hűtőgép stb.

Az e-hulladékok kezelésére az Európai Unió 2003-ban irányelvet adott ki, melyet egy évvel később követtek a hazai vonatkozó jogszabályok (a 264/2004. sz. kormányrendelet, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – hol van már ez a minisztérium? – 15/2004. sz. végrehajtási rendelete). Az elektronikai berendezések továbbá a termékdíjas kategóriába tartoznak, ezért a termékdíj törvény (1995. évi LVI. tv.) hatálya alá is tartoznak.

A szigorú szabályozás nem véletlen, hiszen például az USA-ban lerakott szemétnek csak 2%-át adja az e-hulladék, ugyanakkor az összes veszélyes hulladéknak 70%-át ez teszi ki.

Jogszabályi kacskaringó

A jogszabály szerint a tartozékok, mindaddig, amíg részei az elektromos berendezéseknek, azokkal együtt kezelendők. Amint kikerülnek azonban belőlük, már nem tekintendők e-hulladéknak. A gépjárművekben működő elektronikai berendezések a jogszabály értelmében ezen eszközök csak akkor számítanak e-hulladéknak, ha azokat utólag szerelték be a járműbe. A gyárilag beépített eszközök (például rádió, CD-lejátszó) a gépjármű tartozékai, következésképpen rájuk a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó jogszabály alkalmazandó.

Az e-hulladékot a jogszabályok „lakossági jellegű” és „nem lakossági jellegű” (az EU-s irányelvben household waste és non-household waste) csoportba sorolják. Egy számítógép vagy egy nyomtató pl. lakossági jellegű, míg például egy fénymásoló nem lakossági jellegű e-hulladék, függetlenül attól, hogy a selejtezésre ítélt eszközt éppen hol használták.

Kötelező visszavétel

A lakossági e-hulladék begyűjtése nagy kihívás. Egy részt térben szétszórtan helyezkednek el, valamint a begyűjtés az adott személy felelősségérzetére apellál. Ezzel szemben a vállalatoknak azonban egy bizonyos nagyság fölött hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. 2005 óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos készülékek forgalmazóit a hulladékká vált berendezések visszagyűjtésére és részleges újrahasznosítására. A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos berendezéseit lakossági hulladékgyűjtő udvarokban és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél és üzlethálózatokban. A jogszabály értelmében minden elektromos berendezéseket árusító bolt – még a legkisebbek is –, kötelesek átvenni a régi berendezést, ha a vevő azonos funkciójú terméket vásárol.

Magyarországon csak speciális engedéllyel rendelkező cégek végezhetnek hulladékkezelést függetlenül annak fajtájától. Sajnos illegális vállalkozók is vannak, akik kiszedik a készülékekből a még használható alkatrészeket – ez még nem lenne baj – értékesítésre, viszont a többitől rövid úton megszabadulnak, nem törődve az irányelvekkel.

Ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, és a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak vagy égetés során a levegőbe jutnak.

Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék?

Az összes veszélyes összetevők listázására már csak terjedelmi okok miatt sem vállalkozhatok, de néhány legfontosabb anyagot az alábbiakban megemlítek.

Ólom – A természetben főleg oxidjai és más vegyületei fordulnak elő, melyek élő szervezetbe jutva kiszorítanak egyéb, létfontosságú fémeket (vasat, cinket, kalciumot). Sejtméreg. Vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést is hátráltatja. Az ókortól a késő középkorig az ólom-acetátot édesítőszerként és kozmetikumok alkotórészeként használták, ezzel súlyos köszvényt és egyéb megbetegedéseket okozva. Az ólomból készült vízvezetékek, étkezőeszközök voltak a szervezetbe való bejutás másik útjai. Szerencsére ma már nem használják üzemanyag adalékként az iparilag fejlett országokban, viszont a fejletlenebbekben, mint megannyi másik továbbadott, elavult technológia, ott a mai napig problémát jelent.

Báriumvegyületek – Vízben, illetve savakban (így a gyomorsavban is) oldható vegyületei kivétel nélkül nagyon mérgezőek. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás. Az akut mérgezés tünetei: erős nyálfolyás, kólika, hasmenés, hányás, szívritmuszavarok, a vázizomzat bénulása. A légzés bénításával pedig fulladásos halált okoz.

Berillium – A természetben ritkán előforduló alkáliföldfém. Belélegzett pora különösen veszélyes. A szövetekre maró hatású; krónikus, életveszélyes allergiás betegséget válthat ki. Rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.

Higany – Rendkívül kis töménységben is gátolja a fotoszintézist. A táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe is eljuthat (Minamata­betegség). A higany és gőze, valamint vegyületei heveny vagy idült mérgezést is okoznak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás is felléphet.

Kadmium – A kadmium főként a táplálékkal jut az emberi szervezetbe. Kadmiummal leginkább szennyezett élelmiszerek a máj, a gombák, a kagylók és más puhatestűek, a tengeri moszat és a lenmag. A műtrágyázás bevezetése óta sajnos feldúsult a mezőgazdasági területeken, így minden élelmiszerbe bejuthat. A mérgezés tünetei: szív- és veseelégtelenség, a magas vérnyomás. Belélegzése súlyosan károsítja a tüdőt, így akár halált is okozhat. Pora, gőze rákot okoz, csontelváltozásokat idéz elő és többnyire halálos kimenetelű.

PBDE (Polibrómozott difenil észterek) – Műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyületek. Elsősorban a zsírszövetekben és a vérben halmozódik fel, biológiailag gyakorlatilag nem bomlik le. Svéd tudósok kimutatták, hogy 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben.. Máj, pajzsmirigy és idegrendszeri mérgezéseket, kisgyermekekben pedig mentális és fizikai fejlődési zavarokat okoz.

Dioxin (TCDD) – Rendkívül erős méreg, mutagén, teratogén és rákkeltő hatású, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan anyag. Zsírokban oldódik és bioakkumulálódik. Sokféle élettani folyamatra hat, következményei nagyon összetettek és alig kiismerhetők. A vietnami háborúban lombtalanításra kipermetezett „Agent Orange” nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott és okoz ma is. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, mint például a PVC. Ezekből a szokásos 700–800°C való égetés közben dioxin is keletkezik, ezért veszélyes hulladékot csak 1200°C felett szabad elégetni. Rossz hír, hogy a dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárás nem ismert.

Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok?

Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre állítják a gyártók. Kommunális hulladékká válva az égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.

Újrahasznosítás

Miért érdemes gyűjteni és leadni a feleslegessé vált elektronikai berendezéseket? Az elkülönítetten gyűjtött elektronikai berendezések alig szennyezik a környezetet. A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, ezzel hozzájárulunk a rohamosan kimerülő természeti erőforrásokkal való takarékoskodáshoz.

Az elektronikai alkatrészekkel beültetett nyomtatott áramköri lemezek például a legkülönfélébb összetevőket tartalmazzák, melyek között több, környezetre veszélyes anyag található. Az üvegszál erősítésű műanyag lemezek égéskésleltető anyagot tartalmaznak. A forrasztáshoz ón-ólom ötvözetet használnak, az alkatrészekben réz, arany, ezüst, palládium, az áramforrásokban higany és kadmium is megtalálható.

Munkahelyeken és otthonainkban rengeteg elektromos és elektronikai hulladék keletkezik. Elektronikus eszközeink avulási tempója ma még a fogyasztói társadalomban eddig megszokott (megszokható-e/elfogadható-e egyáltalán?) mértékét is meghaladja, s ennek következtében hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik.
Hiába vannak a szabályok és szabványok, hiszen az elektronikus hulladéknak csak kb. a harmadát hasznosítják újra. 2012-ben az EU országaiban az egy év alatt megtermelt 9,5 millió tonna csupán egyharmadát sikerült begyűjteni, ami nemcsak gazdasági veszteség, hanem súlyos környezetvédelmi probléma is. A maradék kb. 6,2 millió tonna hulladékból 1,5 millió tonnányit illegálisan exportáltak; 3,5 millió tonnányit szabálytalanul és helytelenül dolgoztak fel; 750 ezer tonna esetében ellopták az értékesebb alkatrészeket; 750 ezer tonnányi a szemétbe dobtak. A lakosok számához viszonyítva az egyébként környezettudatosnak ismert Norvégia és Svájc termeli a legtöbb e-hulladékot.

2014-ben világszerte 41,8 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, melynek mindössze 16%-át hasznosították újra.

E-hulladék cunami

Az ENSZ becslése szerint 2017-ben 50 millió tonna e-hulladék keletkezik. Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint pedig ez a leggyorsabban növekvő mennyiségű szeméttípus. Aggasztó trend, annak fényében különösen, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjának felmérése szerint a világ e-hulladékának 90%-a (!) illegális kereskedelem és lerakás tárgya. Mindez annak ellenére történik, hogy az OECD országokból (fő termelők) tilos a nem-OECD országokba szállítani az e-hulladékot. Afrikai és ázsiai országokba (elsősorban Ghána, Nigéria, Kína, Pakisztán, India és Vietnám) kerül illegálisan e hulladéktípus túlnyomó többsége is, hasonlóan a „fejlett” világ többi mocskához. Egy 2015-ös jelentés szerint a szabálytalanul feldolgozott e-hulladékon a tisztességes újrafeldolgozás költségeit akarják megspórolni. 150-600 millió euróra becsülik azt az összeget, melyet az érintettek így megtakarítanak. A becslések szerint 800–1700 millió euróra rúg a még a begyűjtés előtt ellopott drága anyagok és alkatrészek értéke.

Van kiút?

Egyfelől a remélhetően szigorodó jogszabályok betartásának kikényszerítése, másfelől a fogyasztói magatartás változása jelenthet kiutat. Mi, a fogyasztók, ellenállhatnánk vagy legalábbis csökkenthetnénk az újabb készülékek azonnali birtoklására irányuló vágyunkat. Az „okos” telefonok lecserélésének átlagos ideje például az USA-ban csak 18 hónap! Kizárt, hogy ennyi időnként valóban nélkülözhetetlenül fontos fejlesztések történnek, s ha egy pillanatra elgondolkodunk rajta, akkor nem dőlünk be olyan ostoba reklámszövegeknek, hogy a készülék cseréjével megváltozik az életünk. A fogyasztóknak ki kell kényszeríteni továbbá, hogy az eszközök javíthatók legyenek. Például az alulméretezett akkumulátorokat cserélni lehessen vagy a gondosan tervezett avulás miatti gyors tönkremenetel után, ne kelljen kidobni őket és újabb készüléket venni. A használt eszközök piaca is hatalmas, hiszen az általunk levedlett készülékek javítva a világ szegényebb részein nagyon is piacképesek.

A gyártóknak is van bőven tennivalójuk, nem elég a hamis illúziót keltő zöld logót a készülékre biggyeszteni. Csökkenti kell a gyártás során felhasznált veszélyes és korlátozottan hozzáférhető anyagok számát és mennyiségét. A termékeket úgy kell megtervezni, hogy hosszabb élettartamúak legyenek, illetve tönkremenetelük esetén maradéktalanul újrahasznosíthatóak legyenek. Ma az újrahasznosítási hányad nemigen haladja meg 60%-ot.

Ne legyen kétsége, az e-hulladék probléma hatalmas. Évente 20 millió tonnát termelünk belőle a világon. A valaha élt legnagyobb testű állat bolygónkon a kék bálna. Hossza a 29,9 métert, tömege pedig a 173 tonnát is elérheti. Átlagos méretű példányaik testtömege 73–136 tonna. Ha egy képzeletbeli hatalmas mérleg egyik serpenyőjébe beleraknánk a ma a Földön élő valamennyi kék bálna egyedet, a másik serpenyőbe pedig az USA 3,4 millió tonnányi éves e-hulladék mennyiségét, akkor sajnos a mérleg nyelve ez utóbbi felé billenne. Magam részéről a bálnák oldalán vagyok, remélem Ön is velem ért egyet!

2017. október 21-én délelőtt 2-3 órás tájsétát szervezünk az előkészítés alatt álló Budakörnyéki Natúrparkban.
Túránk a Nagyszénás és a Kutyahegy útvonalon mészkő, dolomit alapkőzetű területén mutatja a legfontosabb értékeket, gyepeket és erdőket. A résztvevők egy csodálatos és értékes környezetű települési környezettel ismerkedhetnek meg, miközben a leendő natúrparki tájba is betekintést kapnak a gyönyörű kilátásnak
köszönhetően. Túra hossza: ~8 km.
Találkozó: 10 órakor a Bánya utcai Református templomnál (a temető mellett) (47°34'40.47"É, 18°53'0.88"K)
Túravezető: Peregovits László (NATE).

Egyesületünk pályázatot nyújt be a MOL Zöldövezet Programban meghirdetett közösségi funkciójú zöld területek létesítésére, fejlesztésére és rehabilitációjára.

Október 4-én (szerda) 18–20 óráig megbeszélést tartunk az Öregiskolában, hogy a lakossággal együtt kitaláljuk, hogy községünk mely területét zöldítsük a pályázaton elnyerhető pénzből.

A két fordulós pályázat kiemelt célja – a zöldfelületek növelésén túl –, hogy a programok a tervezéstől a megvalósításig a helyi közösség aktív részvételével valósuljanak meg, valamint a kialakított területek gondozásában is vállaljanak szerepet.

Minden Nagykovácsi lakost arra kérünk, hogy nyilvánítson véleményt a találkozón személyesen, illetve ha nem tud eljönni a megbeszélésre, akkor a megbeszélés kezdetéig az info@nate.hu e-mailen.

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért országos szemétgyűjtési akció lesz idén immár hetedik alkalommal. Gondoltad volna, hogy a TeSzedd! ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma?

2017. szeptember 15–17 között bármely napon szedjük össze környezetünkben a közterületen szétdobált szemetet kizárólag a TeSzedd zsákokba!

Zsáklerakó helyek: Kolozsvár tér, Csillagfürt park, Arany János utca melletti játszótér, Zsíroshegyi Kápolna, Virágos sétány-Kazal utca találkozása, Kőkereszt.

Kesztyűt mindenki hozzon magával, a TESZEDD feliratos zsákokat biztosítjuk!

Zsákosztás: Szeptember 14-től (csütörtök) munkaidőben a Polgármesteri Hivatalban (30/314-4375) vagy
16-án (szombaton) 9.00-18.00 óra között a TANDEM Kávézóban (30/616-1063).

További információ a Nagykovácsi koordinátornál, Pataki Ildikónál (30/314-4375).

NATE-tagok és szimpatizánsok tegyünk együtt környezetünkért!

Continue reading →

Furcsa módon és szemben a világtrendekkel a rendszerváltás óta a környezet- és természetvédelem ügyeire egyre kisebb figyelem és ráfordítás jut az állam részéről, pedig ez mindenkire tartozó, mindenkinek közvetlenül a bőrére menő közügy. Ezért a civil közösségekre még nagyobb felelősség hárul közös ügyeink előremozdítása érdekében.

Még egy olyan kisebb közösségnek, mint a NATE-nak, 13 éves történetének minden fontosabb tevékenységét nehéz lenne egy-két mondatban összefoglalni. Munkánk során szerveztünk előadásokat a közös gondolkodás elősegítésére, illetve akciókat kezdeményeztünk vagy segítettük a szervezők munkáját. Néhány fontosabbat megemlítve: bicikli út, szemétszedés, zöldhulladék komposztálása, játszótérépítés, legszebb konyhakertek, közösségi kert, ökoiskola támogatása, tematikus sorozat indítása NATE Esték néven stb.

Kisebb közösséget említettem, de folyamatosan tárjuk nagyobbra a kaput, ennek megfelelően megújítjuk honlapunkat, Facebook oldalt indítottunk, rendszeresen jelennek meg írásaink a Tájolóban, s tematikus programjainkban is igyekszünk rendszerességet biztosítani. Szeretnénk a tagságunkat is bővíteni, mert a sokasodó feladatokat csak így tudjuk ellátni.

Megtiszteltetés egy civil közösségnek, ha elismerik munkáját. Ez további ösztönzést, erőt ad a folytatáshoz. Munkánkat a közösség érdekében végezzük, s mindig arra törekszünk, hogy eredményeit valamennyi lakosunk számára elérhetővé tegyük. Ennek jegyében a mostani címmel járó pénzdíj teljes összegét egy új, ezennel meghirdetett projektünkbe fektetjük. Meteorológiai állomást szeretnénk telepíteni a faluban, melynek adatait folyamatosan hozzáférhetővé tesszük honlapunkon. Ehhez kérjük a falu lakosainak hozzájárulását. Azt szeretnénk, hogy kisebb összeggel, de minél többen járulnának hozzá. Érezze mindenki magáénak ezt a közösségi meteorológiai állomást! A gyűjtést szeptemberben indítjuk!

Ha megkérdeznénk Nagykovácsi polgártársainkat arról, hogy milyen nevezetes, őshonos vagy ritka fajok élnek szűkebb környezetünkben, tapasztalataim alapján sajnos nem lesz hosszú a lista. Egy fajt azonban szerencsére szinte mindenki megemlít, a dolomitlent. Pontosabban szinte mindenki pilisi lent mond, bár a szakmában elfogadott magyar neve a dolomitlen (Linum dolomiticum). Borbás Vince, a 19. század egyik legnevesebb botanikusa írta le 1897-ben ezt a bennszülött, azaz kizárólag Magyarországon, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Szénás-hegycsoportjában élő törpecserjét. Fokozottan védett, eszmei értéke 250000 Ft.

Dolomitlen (Fotó: Erdei Zsolt, Terra Alapítvány)

Sarjtelepes növény, azaz tagjait vékony, földalatti hajtások kötik össze. A tőből elágazó szár kb. 10 cm-es tagjai kis párnákat vagy foltokat alkotnak. A leveleken, illetve a hajtásokon lévő viaszos bevonat miatt szürkészöld színű. A májusban virágzó hajtásokon 2–6 élénksárga virág van, melyen az erezet narancssárga. Öt szirma tölcsért formál. Tízrekeszű, felnyíló toktermésük júniusban érik be. Csak első pillantásra téveszthető össze a sárga lennel (Linum flavum), hiszen ez utóbbinak kétszer nagyobb levelei vannak (20–35 mm), 2–3-szor magasabb szárú, továbbá lágyszárú növény.

Élőhelye (http://publication.nhmus.hu/studbot/cikkreszletes.php?idhoz=3248, http://publication.nhmus.hu/studbot/cikkreszletes.php?idhoz=3216) nyugati, északnyugati kitettségű karsztbokorerdő gyepszintjének zárt, illetve felnyíló dolomit sziklagyepe, a lejtők alsóbb részein pedig sziklafüves lejtőssztyepp. Bennszülött faj, melynek legközelebbi rokona a Linum elegans Görögországban és Dalmáciában honos. Rokonaitól való elválás (földrajzi elkülönülés) idejét még nem tisztázták, egyesek interglaciális (a jégkorszak eljegesedési fázisai közötti felmelegedési időszakból származó), míg mások preglaciális (jégkorszak előtti) reliktumnak (más szóval maradványfaj) tartják.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) az adathiányos kategóriába sorolta, azonban az elmúlt évtized vizsgálatai alapján már elég sokat tudunk erről a fajról. A 2000-es években indult kutatómunka, melyet Dobolyi Konstantin irányított nemcsak az állománynagyság felmérését, majd nyomon követését (divatos szóval élve monitorozását) végezte el, hanem alapos genetikai vizsgálatokat is folytattak. Ennek célja annak tisztázása volt, hogy ezen egyetlen populáció genetikai változatossága mennyire szűkült be, mennyire beltenyésztett, s vajon ez veszélyezteti-e a faj fennmaradását.

Dolomitlen (Fotó: Erdei Zsolt, Terra Alapítvány)

„Csonka-Magyarország talán legértékesebb növénykincsének megmentésére” az első intézkedéseket már 1934-ben meghozták, s a termőhelyét a század első harmadában megindított feketefenyő fásításból kivették. A feketefenyő telepítésének újabb, a 1960-as évekbeli beindulása is jelentős károkat okozott a dolomitlen állományaiban az Iváni-hegyen. Egyetlen állományát (közhiedelemmel szemben sosem élt a Nagy-szénáson) a telepített, tájidegen feketefenyő (Pinus nigra) árnyékolása és nehezen bomló, savanyító hatású tűlevelei veszélyezteti. Nem mellékesen a tűlevelek és a lehulló gallyak magas gyantatartalmuk miatt jelentősen fokozzák a tűzveszélyt is. A vaddisznók is igen jelentős kárt tudnak okozni túrásukkal. A harmadik, szintén nem elhanyagolható veszélyt a lovasok, motorosok, természetjárók és fotósok okozzák taposásukkal. Ez utóbbi kettő leginkább a virágzási időszakban jellemző. A természetvédelmi beavatkozásoknak – mint a feketefenyő állományok fokozatos ritkítása, eltávolítása, a vadállomány kiszorítása a fokozottan védett részekről, a motoros és lovas turizmus kizárása innen – köszönhetően a dolomitlen állománya az elmúlt 10 évben stabil, kb. 24 ezer egyedből áll.

Helyzetének stabilitásához az ismeretterjesztés is hozzájárul. A Magyar Természetjáró Szövetség múlt századi körpecsétjét még havasi gyopár ihlette, melyet később a havasszépe (Rhododendron) váltott fel. Kevesen tudják azonban, hogy az MTSZ logóján 2014 óta a dolomitlen szerepel (színeit a nemzeti trikolórra cserélve), leváltva a magashegységek szimbólumait, a hazánkra inkább jellemző dombok, egyik értékes bennszülött faját használva védjegyként.

Peregovits László