Ismertető a le nem állított beruházás ügyéről
Több mint fél évszázada felismerték, s ma már szinte senki sem vitatja, hogy a bioszféra sokféleségét, ezzel az emberi élet minőségét és méltóságát fenyegető globális környezeti válság időszakában élünk. Kilőtt rakétaként száguldunk az egyre inkább visszafordíthatatlan felé. Mivel a felismerést kevés emberi magatartásbeli változás, kormányzati intézkedés és megvalósítás követi, a környezet és a természet terhelése tovább folyik. Ez történik nálunk Nagykovácsiban is.
Csanádi Mária, Lakatos Péter és Mató Ildikó írása.
2021 tavaszán többfrontos küzdelem alakult ki a Magyar Cserkészszövetség tulajdonában álló nagykovácsi Teleki–Tisza-kastély parkjába tervezett bővítés körül a lakosság egy része, helyi civil szervezetek, az önkormányzat és a beruházó között. Ennek részletei megtekinthetők a Csendes Nagykovácsi Hangja kronológiájában és az ÖsszeKOvácsoló Magazin júniusi számában.
A közel tíz hektáros területen, 2,5 Mrd Ft állami támogatásnak köszönhetően felújított kastély és melléképületei 2018-as átadása után még abban az évben elkezdődtek egy újabb építkezés előkészületei. Ezek ez év márciusában forrtak ki olyan tervvé, melyet át lehetett adni első hivatalos értékelésre, előzetes környezeti vizsgálatra.
A kormány anyagi és erkölcsi támogatásán kívül a beruházás megörökölte a kastély korábbi felújítása kapcsán megítélt “nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” besorolást. Ez egyedi, egyszerűsített engedélyezési eljárást biztosít a projekt számára, szűkítve az önkormányzat beleszólási lehetőségeit, szükség esetén akár felülírhatóvá téve (korlátozó) döntéseit.
A korábbi beruházási szakaszban érintetlenül maradt, többé-kevésbé leromlott állagú épületeket a tervek szerint lebontják. Az akkor felújított kastély, iroda-, üzlet- és iskolaépületek mellé kb. a kastély alapterületének háromszorosán, négyszintes, wellness részleggel, konyhával, étteremmel és konferenciateremmel ellátott szállodát terveznek; a tervben szerepel még egy szerényebb, de nagyobb alapterületű kétszintes szállásépület étkezővel, konferencia termekkel; a történelmi örökségként megmaradt kb. 35 m2-es alapú négyszintes toronyépületet (használaton kívüli víztornyot) szintén szállássá alakítanák. A terv része ezen kívül – egyenként kb. két-két irodaépületre való – kioszk mosdókkal, kiszolgáló épület és egy háromszintes, tizenhat lakásos szolgálati lakás blokk. Jelentős helyet foglal majd el a parkból a terv szerinti 155 felszíni gépkocsi- és 3 autóbusz parkoló, továbbá a parkot behálózó gazdasági utak, patakon átívelő hidak rendszere is. A közönség szolgálatára ezen kívül számos funkció kerül a zöldbe: játszótértől kezdve kalandparkon át a szabadtéri imahelyig.
A tervezett változtatásokkal a beruházás egy közpark igényeit és követelményeit kielégítő területből egy zsúfolt turisztikai központot csinálna, zsugorodó zöld felülettel. Megvalósítása érdekében 270 fát kellene kivágni, igénybe kellene venni a park védett, be nem építhető részét. Ennek következményeként leromlana a kastélypark természeti és építészeti harmóniája.
A tervet a fenti paraméterekkel benyújtották a Pest Megyei Környezetvédelmi Hivatalnak, amely elfogadta azt, habár az előzetes környezeti vizsgálat dokumentációja nem tér ki a használat meghatározó módozataira, a vendégforgalom paramétereire. Ez önmagában is kérdésessé teszi a PMKH határozatának megalapozottságát, mely szerint a beruházás környezeti hatásai csekélyek, a beruházó által kielégítően dokumentáltak, ellensúlyozásukról gondoskodik, részletes környezeti vizsgálat így nem indokolt. A NATE, melynek ügyfél státuszát egyedül ismerte el a határozat, ezért bíróságon támadta meg azt. Hasonlóképp járt el az önkormányzat, mely utólag kérte és kapta meg az ügyfél státuszt.
A beruházó ilyen irányú adatszolgáltatásának hiánya azonban nem gátolja meg, hogy ezekre némi fényt derítsünk az intézmény honlapja, a Cserkészszövetség és üzemeltető cégük különféle írásos beszámolói, jegyzőkönyvei segítségével. Az ingatlan – hasonlóan a cserkészek más ingatlanaihoz – jelenleg is rendezvényközpont. Ezen belül a kastély főként esküvői, valamint különféle céges szakmai, csapatépítő és szabadidős rendezvények helyszíne. Az üzemeltető-beruházó Cserkész Ingatlan Nonprofit Kft. – dokumentációja által hangsúlyozott módon – ennek jövedelemtermelő képességét szeretné fokozni. Ahhoz hogy a rendezvényturizmus kastélyhoz illő felső szegmensét szolgálhassa, az épületegyüttes sem méretében, sem funkcióiban nem teljesíti a kritériumokat. Ezért tervezik a kis panzió helyett a nagyobb, igényesebb, sokoldalúbb szálloda komplexumot.
A nagyobb jövedelemtermelési igény indokaként mind a beruházó, mind a tulajdonos Magyar Cserkészszövetség egyfelől kárpótlást emleget a kommunisták által államosított vagyon miatt, másfelől az ajándékba kapott kastély költséges fenntarthatóságára, a cserkész tevékenység támogatási igényeire hivatkozik. Tekintettel a kárpótlás hazánkban igen korlátozott voltára, a cserkészek kései részesedése ebben inkább tűnik privilégiumnak, mint alapos indoknak. A jelen értéken 90-120 milliárd Ft-ra becsült korábbi vagyon másokhoz képest elég jelentős hányadát kapták már meg különféle ingatlanokban. A pénzügyi érvekkel szembeállítható, hogy a kft. és a szövetség is tartósan nyereséges. A szövetség – pályázati sikerektől függő finanszírozása ellenére – relatíve egyenletes bérköltségei jelzik létszáma stabilitását. Úgy tűnik, a tulajdonképpeni cserkész tevékenység bővülése sem ütközik akadályokba. Igaz, az állami pénzen szépen felújított kastély és környezete megérdemelne kicsit kevesebb nyereség mellett alaposabb karbantartást.
A beruházás üzleti modellje nemcsak a kastélypark épített és természeti sajátosságait rombolja drasztikusan, hanem komoly terhet ró mind a lakóövezetbe beágyazott kastélypark közvetlen környezetére, mind Nagykovácsi község lakosainak egészére. Nagykovácsi a legnagyobb zsákfalu az országban, amelyet országosan védett természeti környezet ölel át. Lakói ezer szállal kötődnek a fővároshoz – egyetlen kétsávos úton. A falu közműellátása, akárcsak közlekedése enélkül a beruházás nélkül is problematikus, a magasabb területeken gyakori a vízhiány. Az új beruházás tervezett funkciói további súlyos terhet rónak erre az infrastruktúrára: megnöveli az autó- és buszforgalmat, dugókat hoz létre, szennyezi a levegőt, terheli a vízszolgáltatást, tömegturizmust hoz létre a csendes, nyugodt falusi környezetben. A rendezvények, ünnepek, esküvők stb. jelentős mértékben növelik a zajszennyezést. A házak, némi egyszerűsítéssel, egy három hegy által körülvett amfiteátrum lelátóiként kapaszkodnak felfelé, akusztikai középpontjában a kastéllyal. Ezért a tervezett beruházás nemcsak a kastély melletti utcák lakónak életminőségét és lakóingatlanainak értékét rontják, hanem egész Nagykovácsi rezonálni fog.
Van tehát egy kormányzati hátszéllel elindított, hivatalos eljárásban előre haladó beruházás, amely a falu lakosságára jelentős új terheket ró. Ezt a beruházást a lakók felháborodása következtében szóban ideiglenesen leállították. A bejelentést azonban jogi rendezés nem követte. A helyi építési szabályzat beruházáshoz igazodó átalakítása most is zajlik; a kastély területére nem rendeltek el ideiglenes építési tilalmat; továbbra is nemzetgazdaságilag kiemelt státuszú; a lakossági konzultáció többszörösen kitölthető kérdőívének kérdései a fenti súlyos problémákat nem érintik, tehát nem adnak lehetőséget ezzel kapcsolatban a véleménynyilvánításra; a beruházó és a Cserkészszövetség konzultációra hívta az önkormányzat képviselőit és a helyi civil szervezeteket, miközben a beruházás előkészületei tovább folytatódnak. Alakul a kényszerpálya, amit meg kell állítanunk, miközben a lakosság abban a hiszemben van, hogy a beruházás leállításával kapcsolatos nyilatkozatok annak visszavonását is jelentették.
A kastély ügye, bár globálisan elhanyagolható, beleilleszkedik egy jóval nagyobb folyamatba: az ember látszólag feltartóztathatatlan térfoglalásába. Hiába a felmelegedés egyre drasztikusabb és közvetlenebb jelei – állatfajok és számosságuk drámai csökkenése, a felégetett, leégett, kivágott erdők, őserdők, a kiszáradó tavak és folyók, az olvadó gleccserek és a zsugorodó antarktiszi jég, az áradások, a városok és lakóik pusztulása – a térfoglalás a természettől tovább folytatódik. Lépjünk fel a helyi pusztítás ellen!
További információk:
A Csendes Nagykovácsi Hangja
- publikus dokumentumgyűjteménye
Az ÖsszeKovácsoló Egyesület honlapja (a jobb oldali sávban további bejegyzésekkel)
A beruházásért felelős Lechner-projekt
