
Nagykovácsi Energiaközösség: formálódó válaszok
- Részletek
- Péteri Gábor
Október 19-én tartottuk meg „Nagykovácsi Energiaközösség: kérdések és válaszok” címmel a program második lakossági tájékoztató rendezvényét. Bár több információs csatornán is terjesztettük az esemény meghívóját, viszonylag kevesen, csak mintegy tizenöten jöttek el. Ők viszont olyan a témához értő, jellemzően napelem tulajdonosok voltak, akik pontosan tudják, hogy fel kell készülniük a szaldós korszak utáni helyzetre.
A rendezvény során ismertettük a CEAH szakmai segítségnyújtási program támogatásával készülő megvalósíthatósági tanulmány főbb megállapításait és első következtetéseit. A terveken a program két szakértője dolgozik, természetesen a nagykovácsi partner szervezetek, mint kedvezményezettek együttműködésével.
Adatgyűjtés, profilírozás
Első lépésként adatokat gyűjtöttünk és a szakértők felmérték a fogyasztási típusokat és elemezték a napelemes termelési profilokat. Ebből az derül ki, hogy a 2024.évi statisztika szerint 687 háztartási méretű kiserőmű van Nagykovácsiban és túlnyomó többségük ma még szaldós elszámolásban. Az 5,5MW kapacitású napelemek éves termelése 6,4GWh. Ezzel szemben áll minegy 13GWh-s éves fogyasztás, aminek 80%-a lakossági. A napelemesek saját fogyasztásának aránya 34%, a többi bekerül a hálózatba. A tanulmány a továbbiakban 4,2GWh-nyi éves többlettel számol. Természetesen ezen összevont információk mögött trafókörzetenkénti adatok is vannak valamint részletesebb típusok, termelési-fogyasztási mintázatok is meghatározásra kerültek.
A többlet felhasználása
A megvalósíthatósági tanulmány megvizsgálta a műszaki lehetőségeket, figyelembe véve a külső hálózati kapcsolatokat, a jogi és szabályozási korlátokat. Ezek alapján két forgatókönyvről és azok öt alváltozatáról készültek előzetes gazdasági számítások. Ezek mind követik a korábban elhatározott két stratégiai irányt: 1.villamosenergia-megosztás helyi nagyfogyasztókkal és 2. közösségi akkumulátorok telepítése.
A részleteket itt most mellőzve, a tanulmány-tervezet fő következtetése, hogy műszakilag a legkedvezőbb megoldás az azonnali megosztás és a többlet közösségi (középfeszültségű) tárolása, mert ez tesz lehetővé 4GWh éves felhasználást. A tároló beruházási költségeket figyelembe véve azonban ez a megoldás túlzottan nagy kiadással járna. Ezért a megvalósíthatósági tanulmány ajánlása a Nagykovácsi Energiaközösség és így a napelemesek számára inkább a megosztás és egy aggregátoron keresztül történő közös értékesítés.
Hogyan tovább?
Ez azonban még csak egy első javaslat tervezet, mert a két szakértő tovább dolgozik a tanulmányon. A végső változatot majd megvitatjuk és egy külső független szakértővel is véleményeztetni fogjuk. Az azonban látszik, hogy kis lépésekkel érdemes tovább haladni. Ehhez több aktivistára és helyi szakemberre van szükség, akik meg tudják teremteni azt a helyi közösséget, amelyik létszámában már eléri azt a kritikus tömeget, amelyik képes továbbvinni a Nagykovácsi Energiaközösség ügyét.
A találkozó résztvevői is már ezt segítették. Láthatóan mindenki elfogadta, hogy bármennyire is hasznos lenne, nincs lehetőség nagy teljesítményű akkulátorok telepítésére, vagy saját áramkereskedői tevékenység indítására. Viszont az energiabiztonság szinte minden hozzászóló számára a legfontosabb célkitűzés volt.
A kis lépésekben történő haladás olyan előnyökkel is járhat, mint a megosztáshoz szükséges fejlettebb, inverterek közös beszerzése, egységesítése vagy egyéb szolgáltatások, pl. napelem tisztítás közös megrendelése, akár a helyi vállalkozókat előnyben részesítve. A most formálódó Európai Uniós támogatások és hazai energetikai fejlesztési programok feltehetően az önkormányzatok és az energiaközösségek jobb együttműködésére fognak építeni, amint ez a szélerőmű program esetében is látszik. Ezen a területen is még sok a tennivaló.
Nagykovácsi Energiaközösség találkozó: 2026 október 19 (hétfő) 18.30h
- Részletek
- Péteri Gábor
• Leszabályoz a hálózat és nem tudod hasznosítani a megtermelt energiát?
• Bruttó elszámolás esetén hogyan tudod hasznosítani a megtermelt energiatöbbleted?
• Mik a lehetőségeid a szaldó elszámolásod lejártával?
Bemutatjuk a NkEK program eddigi eredményeit és két tervezett/lehetséges megoldást: a helyi energiamegosztást és a közösségi energiatárolást.
Szakértőinkkel gondolkodjunk együtt a megvalósításról, a finanszírozásról és a helyi részvétel lehetőségeiről!
Gyere, ha napelemeid vannak, ha érdekel a helyi összefogás, az energiamegtakarítás vagy akár egy közösségi befektetés lehetősége!
Időpont: 2026 október 19 (hétfő) 18.30h
Helyszín: Száva utca 7 (a régi óvoda épülete)
Világítótorony, ami elvilágít Nagykovácsiig
- Részletek
- Papp Róbert
Nagykovácsi önkormányzata évek óta szorgalmasan pályázik. Utak, intézmények, zöldterületek, vízelvezetés — a fejlesztések jó része külső forrásból valósul meg, és ez így van rendjén. Örvendetes, hogy a hivatal figyeli a kiírásokat, és meg tudja mozgatni ezeket a forrásokat.
Közben azonban valami megváltozott körülöttünk. Talán a coviddal kezdődött, talán korábban — mindenesetre nőtt a lakosság beleszólási igénye a helyi ügyekbe, és nőtt az igényesség is a környezet, a természet iránt. És úgy tűnik, az íróasztaloknál is mozdul valami: a közösségek, a civilek bevonása egyre kevésbé kipipálandó formaság, egyre inkább valódi projektelem.
Így van ezzel az Európai Unió is. A korai kiírások még csak tájékoztató táblákat kértek. Később már lakossági fórumokat. Mostanra pedig — például a LIFE-programban — civilek, önkormányzat és hatóságok közös, rendszeres fórumokon veszik számba az elvégzendő feladatokat. Történt ez Bátyán és Püspökszilágyon is, ahol a vízvisszatartó projektek csodájára járt ország-világ.
Amikor az esőkert valójában árok
- Részletek
- Mató Ildikó
Válasz a Tájolóban megjelent tervezői levélre
Egy fontos terminológiai tisztázás tanulságai és a rendszerszintű tervezés szükségessége
A NATE korábban felvetett néhány kritikai észrevételt a helyi csapadékvíz-kezelési megoldásokkal, ezen belül is a Lenvirág parkban található „esőkerttel” kapcsolatban, mert úgy véltük, bizonyos pontokon a megvalósítás nem szolgálja maradéktalanul a környezet védelmét. (A cikkek az alábbi címen érhetők el: Nyílt levél Nagykovácsi és Remeteszőlős önkormányzatának az Ördög-árok és vízgyűjtő területe vízmegtartási és revitalizációs tervei ügyében és Az esőkert nem csak egy gödör.)
Villám víz és lassú halál
- Részletek
- Lakatos Péter
Nagykovácsi mai településmagja, de Remeteszőlős is, eredetileg az Ördög-árok körül alakult ki. Innen húzódott felfelé a beépítés egészen a környező, többé-kevésbé erdővel borított, változatos “hegyek” gerince felé. A patak több szakaszon csak ideiglenes vízfolyás, melyet egy jelenleg száraz forrás helyett a domboldalakon, különböző helyeken kibukó rétegvizek táplálnak. A tájba vesző, csendes vízfolyás jelentősebb esőzések idején kitölti, ritkábban átlépi a nagy részén mesterséges, egyenes vonalú medrét, melyet ilyenkor a lejtőkről többnyire hasonló szerkezetű árkok és csatornák, burkolt útfelületek révén lezúduló vizek duzzasztanak.
Hogyan működik egy energiaközösség?
- Részletek
- Péteri Gábor
Az energiaközösség tagjai vagy a működési területén élők számára biztosít előnyöket. Villamos energiát termel, tárol, fogyaszt, oszt meg, vagy szolgáltatást nyújt. Ez lehet rugalmasságot növelő szolgáltatás, például elektromos autótöltőhálózatot, e-autó flotta üzemeltetése, vagy az energiahatékonyság javítása.
Az energiaközösségnek nemcsak magánszemélyek, hanem a helyi önkormányzat és intézményei, a civil szervezetek, vagy a vállalkozások is tagjai lehetnek. A nagyvállalatok és az energiatermelők viszont nem tagjai, hanem partnerei az energiaközösségnek.
Miért jó az energiaközösség?
- Részletek
- Péteri Gábor
Egy olyan kisvárosi méretű településen, mint Nagykovácsi sok érv szól az energiaközösség létrehozása mellett. Ma itt már a lakóházak egyötödén van napelem, ami jó lehetőséget ad arra, hogy a helyi nagyfogyasztókat elektromos árammal lássa el egy ilyen közösség. Ezzel nem csak kisebb lesz a környezetszennyezés, hanem a fogyasztói igényekhez történő decentralizált alkalmazkodás révén jobb és költséghatékonyabb lesz az ellátó rendszer. Nem elhanyagolható szempont az energiaközösség helyi társadalomszervező hatása és a műszaki újító megoldások terjesztésének ösztönzése sem.
Fenntartható sportpályák? - Dilemmák a mélyfúrású kutak kapcsán
- Részletek
- Mató Ildikó
2024 júliusában látott napvilágot a hír, miszerint az Amerikai Nemzetközi Iskola (AISB) három mélyfúrású kutat létesít. Ezek a kutak a jövőben az intézmény területén található sport- és egyéb szabadidős tevékenységre alkalmas létesítmények öntözését fogják biztosítani. A fejlesztés a polgármester asszony kérésére indult el, azzal a nem titkolt céllal, hogy az intézmény radikálisan csökkentse az ivóvízhálózat terhelését. A létesítendő kutak a már meglévő locsolórendszerhez csatlakoznak majd, és a szakértői vélemények alapján nem veszélyeztetik a hamarosan megvalósuló nagykovácsi karsztkút vízhozamát. A kutak kialakítása mellett – vízkészleteink védelmében – esővíztározók építését is tervezi az iskola.
Az esőkert nem csak egy gödör – A Linum park tanulságai
- Részletek
- Mató Ildikó
Sokan örültünk, hogy a Linum park tervezésénél felmerült egy esőkert létesítésének ötlete. A régi savanyító mellett ez el is készült. A koncepció elvileg remek: a két oldalról érkező (sajnos) betonozott árkok vizét egy kiszélesített szakaszba terelni, hogy ott ne csak átfolyjon, hanem hasznosuljon a csapadék. A megvalósítás azonban rávilágított arra a fájdalmas igazságra, hogy a zöld megoldás csak akkor jó, ha szakmailag is megállja a helyét.
A „szürke” infrastruktúra kiváltása - Elfér-e a természet a házak mellett?
- Részletek
- Mató Ildikó
A patakok helyreállításáról szóló vitákban gyakran elhangzik: a természetközeli megoldások szépek, de beépített környezetben nincs rájuk hely. Utcák, házak, közművek határolják a vizet, ezért sokan úgy vélik, csak a „szürke” mérnöki megoldások – beton, gabionfal – jöhetnek szóba. A valóság azonban árnyaltabb. A modern vízgazdálkodásban terjedő természetalapú megoldások (NbS) éppen az ilyen szűk helyeken keresnek élhető kompromisszumot.
Bár egy települési pataknál a teljes ártér vagy a nagy ívű meanderek (kanyarok) visszaállítása a beépítettség miatt gyakran lehetetlen, ez nem jelenti azt, hogy csak betoncsatornában gondolkodhatunk. Ahol a környezet szűk kereteket szab, ott olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek stabilak, de jobban illeszkednek a természetes folyamatokhoz.
Mederszabályozás helyett élet
- Részletek
- Mató Ildikó
Mit jelent a valódi revitalizáció?
Az elmúlt években egyre gyakrabban kerül elő a „revitalizáció” kifejezés a patakokkal kapcsolatos fejlesztések kapcsán. De mit is jelent ez? Elvileg az élő rendszerek újjáélesztését, olyan beavatkozásokat, amelyek a vízfolyás természetes működését, élővilágát és ökológiai állapotát javítják. A gyakorlatban azonban sokszor előfordul, hogy a revitalizáció csupán kommunikációs címke marad, miközben a kivitelezett megoldások inkább a hagyományos mederszabályozás logikáját követik.
Nyílt levél Nagykovácsi és Remeteszőlős önkormányzatának az Ördög-árok és vízgyűjtő területe vízmegtartási és revitalizációs tervei ügyében
- Részletek
- Mató Ildikó
Az alább olvasható nyílt levéllel fordultunk Nagykovácsi és Remeteszőlős Önkormányzatához:
Tisztelt Címzettek!
Aggodalommal vegyes örömmel töltött el bennünket, hogy településeink közösen tervezik megvalósítani az Ördög-árok medrének revitalizációs célú rendezését és vízgyűjtő területének csapadékvíz megtartásra irányuló alakítását. Örömünket az okozza, hogy önök 2025. végén arról döntöttek[1] [2], hogy konzorciumi formában egy olyan pályázaton indulnak el („Zöld-kék infrastruktúra fejlesztések településeken (ERFA) – „KEHOP_Plusz-2.2.1-25”), amely a fenti célokat támogatja és olyan alap és kiegészítő tevékenységeket tekint elfogadhatónak, amelyek ezen célokat szolgálják. Aggodalmunk több forrásból táplálkozik.
Már megint baj van a vízzel!
- Részletek
- Lakatos Péter
Szokásos téma a közösségi oldalainkon itt Nagykovácsiban is. Legtöbbször a vezetékes vízzel, de az utóbbi időben a figyelem kiterjedt esővízlevezetési projektekre, mederszabályozásra, esőkert építésre is.
Nemzeti Faültetés Napja
- Részletek
- Vojczek Judit
Csatlakoztunk a 10 Millió Fa Alapítvány által 2025. március 1-re szervezett faültetési programhoz, a Nemzeti Faültetés Napjához. Levélben fordultunk a Polgármester Asszonyhoz és a helyi képviselőkhöz, hogy az Önkormányzat is csatlakozzon ehhez a programhoz, és biztosítsanak területet a fák elültetéséhez
A programról bővebb tájékoztató itt olvasható: https://nemzetifaultetesnapja.hu/.
A szervezők honlapja: https://10milliofa.hu/
Bővebb információkkal később szolgálunk, addig is, aki szeretne részt venni az ültetésben, az
NATE Esték 36 (Ökofilmklub): Hegyi zene
- Részletek
- Peregovits László

Szendőfi Balázs 75 perces természetfilmje az Magyar Alföld és az Erdélyi-medence közötti magasodó 20000 négyzetkilométeres Erdélyi-szigethegységbe vagy más néven az Erdélyi-középhegységbe (Munții Apuseni) visz el minket. Északon a Szilágyság valamint a Szamoshát, keleten az Erdélyi-medence, délen a Maros völgye, nyugaton pedig a Nagy-Alföld határolja. Tömbje 12 tagból áll, ezek a Bükk hegység, Réz-hegység, Meszes hegység, Kolozsvári-Dézsi dombság, Torockói hegység, Erdélyi érchegység, Gyalui havasok, Király-erdő, Vigyázó, Bihari hegység, Zarándi hegység és a Béli hegység. Változatos geológiájú terület.
1. oldal / 3



