A hangyaboglárkák állományai Európa-szerte megritkultak, bizonyos régiókból ki is pusztultak. Közülük Nagykovácsiban a szürkés hangyaboglárka (Phengaris alcon xerophila) él.
A nőstények tojásaikat a Szent László-tárnics (Gentiana cruciata) hajtásainak végére és a virágrügyekre rakják. A kikelő hernyók kb. két hétig a virágok magkezdeményeivel táplálkoznak, többször vedlenek, majd az utolsó lárvastádium elérése után a virágról a földre ereszkednek. Itt az arra járó kétbütykös hangyák (Myrmica fajok) dolgozói a talajban lévő fészkükbe cipelik, ahol adoptálják őket. A fészekben a hernyók szociális élősködők, s egészen a kikelésükig a dolgozók táplálják és gondozzák őket. A lepke a bolyt csak a kikelésekor hagyja el, mert innentől kezdve már a hangyák behatolóként kezelik. A hangyaboglárkák limitáló ökológiai erőforrása, eltérően a legtöbb lepkétől, tehát a hangyagazdafajok fészkeinek megléte. A hernyók a testtömeg-gyarapodásuk csaknem 90%-át ott érik el. Tehát a hangyaboglárkák csak olyan élőhelyeken maradhatnak fenn, ha kezdeti tápnövényük, illetve a hangyagazdafészek is megfelelő sűrűségben fordul elő.
A hangyák melegkedvelőek. A talaj tartós árnyékolása vagy lecsupaszítása megváltoztatja a számukra optimális hőmérsékletet, ezért gyorsan elvándorolnak/kipusztulnak emiatt. Mára a hangyaboglárka-populációk jelentős része féltermészetes élőhelyeken fordul elő, ezért hosszú távú fennmaradásukhoz elengedhetetlen a megfelelő területkezelés.
A Nagy-szénási Fokozottan Védett Terület Európai Uniós viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű (Európa diplomás). A Nagy-szénást az 1960-as évekig legeltették, ami biztosította a megfelelő élőhelykezelést. Ennek megszűntével azonban az erdő visszahódítja a nyílt, gyepes részeket. Ez azért probléma, mert az itt élő védett fajok túlnyomó többsége a gyorsan visszaszoruló gyepekben él. Így tűnt el innen például a 2000-es évek elején a tarka szemeslepke (Chazara briseis) is.
Az egykori itteni nagy szürkés hangyaboglárka népesség betudhatóan már a múlté. A kipusztulásukat megelőzendő természetvédelmi kezelést tervezünk.
A természetvédelmi beavatkozást megelőzően, illetve azt követően fontos, hogy a bekövetkezett változások eredményét nyomon kövessük. Ehhez kérjük most a segítségüket. Célunk, hogy a Szent László-tárnics állomány jellemzőit és térképét elkészítsük a Nagy-szénáson, illetve a Békás-tó mögötti domboldalakon. Ehhez egy ingyenes mobiltelefonos (lehetőleg Androidos) applikáció űrlapját kell kitölteni a vállalkozóknak. Ezzel rögzítjük a tárnicstövek helyét és egyéb jellemzőit.
A felmérést a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület és a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület szervezi, a Duna–Ipoly Nemzeti Park támogatásával.
A felmérésen való részvételhez előzetesen a
