Értesültünk a Lenvirág park (hrsz.: 4561/7) további fejlesztéséről és a „nagyrét” kialakításáról szóló önkormányzati előterjesztésről és döntésről. Noha az előterjesztés szövegéből nem derül ki pontos négyzetméterben vagy helyszínrajzi lehatárolással, hogy pontosan mekkora felületet érintenek a munkák, de a szöveg szóhasználata alapján arra következtettünk, hogy az egészet. A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (NATE) tagjaiként és helyi lakosokként tisztelettel kérjük a Képviselő-testületet a döntés felülvizsgálatára, valamint a téma mielőbbi, széles körű társadalmi újratárgyalására. Meggyőződésünk, hogy a jelenleg tervezett műszaki megoldások helyett egy jóval klímatudatosabb, ökológiailag és pénzügyileg is fenntarthatóbb fejlesztési irányt érdemes választani. 

Miért tartjuk problémásnak a tervezett beruházást?

A Nagyszénás utca és a Kaszáló utcai óvodák előtti terület – amely korábban a Rozmaring Termelőszövetkezet kaszálójaként működött – a község egyik utolsó nagyobb, összefüggő zöldfelülete. A bolygatatlan részeken az évek során egy természetes, ellenálló és fajgazdag réti növénytársulás alakult ki. 

A helyszínen az idei év nyarától késő őszig készített fotódokumentációnk egyértelműen igazolja, hogy itt nem egy rendezetlen, értéktelen terület található, hanem egy már beállt ökoszisztéma, élő és önfenntartó növényzet. Élesen elválik egymástól a bolygatott és a békén hagyott terület. Az utóbbin tömegesen van jelen a talaj nitrogén-egyensúlyát természetes módon fenntartó és a beporzókat tápláló réti here, a rendkívül szárazságtűrő, télen is zöldellő tőlevélrózsájával a talajeróziót gátló közönséges cickafark, különféle honos pázsitfüvek, valamint bükkönyfélék és egyéb kísérő vadvirágok. Ez a fajgazdag réti gyep az idei aszályos nyarat is locsolás és intenzív beavatkozás nélkül vészelte át. 

A tervezett földbehordás, talajbolygatás és teljes újragyepesítés éppen ezt a kialakult gyökérhálózatot, a talajéletet és a helyi magbankot semmisítené meg. A kútgépészetre és öntözőrendszerre épülő, mesterségesen telepített pázsit a klímaváltozás korában hosszú távon is magas víz-, energia- és élőmunka-igényt jelent az önkormányzat számára, miközben a terület jelentős részén a jelenlegi növényzet mindezt ingyen, természetes módon biztosítja. 

A beruházás eredeti költsége meghaladta az 54,8 millió forintot, és még a csökkentett műszaki tartalmú ütem is 28,4 millió forintot köt le – többek között más fontos településüzemeltetési és közbiztonsági fejlesztések (például gyalogos-átkelőhely megvilágítása, közvilágítás-tervezés) rovására –, miközben jövőre újabb tízmilliós nagyságrendű kiadásokkal számol. 

Javaslataink a korszerű, fenntartható parkosításra

A mai korszerű városi zöldfelület-gazdálkodás nem a meglévő rétek felszámolásából, hanem azok megőrzéséből és közösségi célú, kíméletes kiegészítéséből indul ki. 

Levélben arra kértük a helyi képviselőket, hogy az alábbi szempontok mentén gondoljuk újra a Lenvirág park fejlesztését:

A tervek számoljanak a már meglévő réti növényzettel, a cickafarkas, herés, vadvirágos gyep maradjon meg a park ökológiai alapjaként. Így szükségtelenné válik a nagy mennyiségű föld behordása és a terület újragyepesítése. 

A funkciók szerinti zónák alkalmazkodjanak az adottságokhoz, és eszerint is kezeljék őket, ne egyen-pázsitként. Érdemes csak a gyalogutak mentén és a kijelölt pihenőpontokon kialakítani gyakrabban nyírt sávokat, míg a belső réti foltokat évi 1–2 alkalommal, sávosan, a virágzási és magérlelési időszakokhoz igazodva kaszálni.

A kútgépészetre és kiterjedt öntözőhálózatra szánt összegek helyett ajánlott azokra az elemekre fókuszálni, amelyek valóban emelik a park használati értékét: árnyékot adó honos fák és cserjék telepítésére, padokra, természetes burkolatú sétányokra, hulladékgyűjtőkre és egyetlen, jól elhelyezett ivókútra. Amíg természetes árnyék nincs, addig mesterséges árnyékolókról is érdemes gondoskodni. 

Érdemes újragondolni az esőkertet is, például a park körül futó betonárok megnyitását a legutóbb bolygatott rész felé, amely korábban nagyobb esőzések alkalmával víz alá került. 

Bízunk benne, hogy a Képviselő-testület nyitott a párbeszédre, és közösen olyan megoldást találunk, amely megőrzi Nagykovácsi természeti örökségét, kíméli a község költségvetését, és valódi, élhető közösségi teret teremt a jövő generációi számára.

Nincsenek hozzászólások
Új hozzászólás
Biztonsági ellenőrzés - írja be számjegyekkel a következő számot : kilencszázhatvankilencezer-nyolcszázkilencvenhét